Fonalmadarat tolláról

Madárkoncertre ébredtem hajnalban (na meg arra, hogy inget kell vasalni a férjemnek, mert vasárnap is húzza az igát), és eszembe villant, hogy még nem is mutattam be itt a karácsonyfán gubbasztó fonalmadarak készítésének technikáját, pedig decemberben szorgosan lefotóztam a lépéseket.
A madár évszaktól függetlenül mindig aktuális motívum, és ez egy meglepően gyorsan elkészíthető dísz. Húsvétra lehet így sárga csibéket, fehér libákat gyártani. Még a gyerekek is könnyen boldogulnak vele, mondjuk anyák napjára ajánlanám, akár kis fészekkel, tojással, megható szimbóluma az anyai szeretetnek.
Vörösbegyeim kiültek a bimbózó cseresznyefaágra, és a citromsármánnyal együtt latolgatják, milyen lesz vajon az idei termés.
fonalmadár vörösbegy
Tegnap meglátogatta a kertem két valódi vörösbegy is, a fügebokron sertepertéltek, amíg figyeltem őket. Ő pedig az ökörszem, aki azt hivatott demonstrálni, hogy nyers színű fonalakból is milyen mutatós a madárka.
fonalmadár
Az elkészítéshez először vágunk egy 9×12 cm-es kartonlapot. Válasszuk ki a különböző színű fonalakat a szárnyakhoz, a háthoz és a begy-pofi részhez. Igazán kevés fonal elég hozzá, jól fel lehet használni a maradékokat. Az enyémek a természetet utánozzák, mert ez volt a cél, de nyugodtan lehet szabadon variálni a színeket.
A háthoz szánt fonalból a hosszabbik irányban tekerünk egy adagot a kartonra. Nem kell számolni, csak nagyjából amennyi a képen látható. Egyik végén levágjuk. Rövidebbik irányban ugyanígy a szárny és a begy színeit.
fonalmadár készítése
Keverni is lehet a színeket, mint a cinke és a veréb szárnyán. Középen meg lehet kötni a nyalábokat, de nem szükséges. A hát nyalábjára keresztben rátesszük a begyét, ráhajtjuk, és mindkettőt megkötjük fejnyi távolságra, a saját színükkel. A szárny alá a test méretéhez passzoló papírgombócot gyúrunk, betoljuk az előbbiek közé, jó szorosan összeigazgatjuk mindhármat, és a gombóc alatt összekötjük, lehetőleg a hát színével. A farkát méretre vágjuk, papírból csőrt tekerünk, kásagyöngyökből szemet varrunk neki. Ez az alap, cifrább mintázatú tollazatnál, mint a hipszterharkály, lehet kreatív megoldásokat kimódolni.
fonalmadár készítése
Lábat 4 drótból tekerünk. Az enyémeknek az még várat magára, addig még kicsit fenn hordják a csőrüket. Emlékeztek a két tömény bűbáj fecskére a karácsonyi lényesfáról? Akad még ezen kívül ott egypár érdekesség, ide kattintva fedezhető fel.
fonalmadár fecske
Míg próbálok egy megfelelő árnyas ágat találni a jómadarak fotózásához, Hóbi boldogan, ám macskához illő rezignált arckifejezéssel napozik a kankalin társaságában. Most nem lehet vele madarat fogatni, de azért, mintha rossz lenne a kedve, hanem mert túl lusta és jóllakott.
macska kankalinnal
És aki megütközött volna a karácsony emlegetésén tavasszal, íme a természet válasza: teljes virágpompában tobzódik a fekete hunyor, alias karácsonyi rózsa.
fekete hunyor

Lényesfa

dscn1783Minden karácsony után egyszer csak eljön huszonhetedike, amikor a lelkes kézműveskedő azon kapja magát, hogy már azt tervezgeti, milyen lesz a fa jövőre. Szokás szerint megmutatom az eddig titokban tartott dizájnt. Az idei fám egészen speciális lett, adta magát a téma, többen ki is találták, ugye mi más, mint Csigamász, de még ebből is lehet ötleteket meríteni. A könyvben felbukkanó lények népesítik be a fenyő ágait, és azt kívánják, hogy a Ti álmaitok is így teljesüljenek. A valóra vált álmokért való hálaadás ez a fa (pulyka nélkül), a természet és a mesék szeretetével egységben.
Zétény rajzait használtam fel hozzá, csak az ő figurái közül válogattam, hogy egységes legyen. Ugyanígy lehet a gyerek(ek) rajzaiból nyomtatni, hungarocell-lapra ragasztani. Egyszerű, gyors módszer, de nagy örömöt lehet vele okozni. A csigák persze most mikusapiban nyomulnak, és mozgó szemeket is kaptak.
dscn1845Fonalmadarak ülnek az ágakon, természetesen természethelyes színezetben: két vörösbegy, cinke, harkály, citromsármány, veréb, ökörszem, és Maja kedvencei, ez az összebújó fecskepár.
dscn1839Még űrlények is vannak, karácsony alkalmából nem rekesztettem ki semmilyen élőlényt. Az emberiséget a kötélen suttyanó kalózok képviselik, hogy kicsit elgondolkodjunk az ember és a természet viszonyán.
dscn1850A cukorpálcákat pedig giliszták képviselik. Ezen a ponton le merném fogadni, hogy ilyen karácsonyfát még soha nem láttatok, mert én sem. Maja erre az ötletre odaítélte a Nobel-díjat. Ezúton rebegek meghatottan köszönetet, valamint a fotókért és a díszítésben nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért is. A gilik egyébként fondantból készültek, gyűrűikhez egy vágódeszkára drótot tekertem, azon sodortam meg a rudakat. A gyúrótáblán végső formájukra hajlítva még egy hetet száradtak a szekrény tetején, míg teljesen kemények nem lettek. Könnyen kezelhetők, egy baj van csak velük, Kenézt elég nagy erőkkel kell visszatartani tőlük.
dscn1840A lódarázs sem maradhatott ki a buliból, rögtön két példányban. Valószínűleg ilyennel sem találkoztatok még karácsonyfán. Ehhez megint sikerült előadnom, hogy karácsony előtt próbáltam hungarocell tojást beszerezni. El tudjátok képzelni a reakciókat.
dscn1847A könyvek mintájára kis noteszeket is gyártottam dísznek.
dscn1835A gömbök szerepében (félgömbökként) 12 katica (szigorúan nem harlekin) és 6 sötétkék ganajtúró bogár tündököl. A lakktól szó szerint.
dscn1837A csiguszok, űrlények, kalózok mellett vannak itt még lovak, cicák, pillangók, és harlekin-katicalárva-szörny is. Egy táskányi gledícsiatermést Kenézzel szedtünk hozzá, picit meg is aranyoztam őket itt-ott. Két karolópók lesben áll, Zétény szerint szépek. Lehet böngészni:
dscn1858A hipszter-harkály:
dscn1834A praktikás Betlehemet is megcsináltam, kicsit átalakítva, mert csillaghatású fóliát sehol nem kaptam. Egy szép csomagolópapírral bevont cipősdobozba került, kicsi égősorral. Ezzel kívánok további jó pihenést, és barkácsolásban gazdag, álomteljesítő, boldog új évet minden kedves Olvasónak!
dscn1786

Az idő nem mász, avagy a végső hajrá

dsc00319
Ezzel a (természetesen saját készítésű) képeslappal kívánok minden kedves Kunyhólátogatónak boldog karácsonyt és egy jobb új évet, és köszönöm, hogy eddig is velem tartottatok. Ez a csiga így legalább biztosan odaér mindenkihez. Igen, voltam annyira indokolatlanul elszánt, hogy idén is feladtam a lapokat. Persze nem a posta kritikájaképpen lett csigás, hanem most nálunk e mászlények körül forog az élet, nyilvánvaló okokból. (Ha nem nyilvánvaló, ajánlom például ezt az írást a Csigamászról.) Külön felhívnám a szíves figyelmet a csiga zoknijában meglapuló levél-szaloncukorra.
Nagy meglepetés is ért: a decemberi Praktikát fellapozva szembejött a borospoharas adventi “koszorúm”. Főleg azért lepődtem meg, mert nem is emlékeztem, hogy beküldtem. Nem mostanában történt, az biztos.
dsc00323
Ezt már korábban bemutattam, itt lehet megnézni a részleteket. Személyes kedvencem a kéménybe szorult Télapó. Szívmelengető: már külön mappát töltenek meg azok a Praktikák, amelyekben szerepelnek az alkotékaim.
Felüdülés kicsit olvasgatni, nézegetni most, a készülődés sűrűjében. Bejegyzést írni azért túlzásnak érzem, pláne hogy még vagy három napnyi munkát kellene egy napba bezsúfolni. Nálatok már csillog-villog minden? Az advent most nálam nem annyira a várakozásról szólt, ellenkezőleg, inkább nyomnám a satuféket. Ha bárki megkérdezi, mit szeretnék karácsonyra, gondolkodás nélkül vágom rá, hogy időkibővítő kézikészüléket. Legalább a díszek és az ajándékok túlnyomó része bevetésre kész, a gyerekek pedig azt mondták, ők nagyon jól tudnának piszkos házban is karácsonyozni. Már úgy érzem, én is.
Pörgés van, legalábbis sürgés meg forgás, csak a látszatja jön lassan. Írtam néhány cikket az Arlette magazinba is, szeretettel ajánlom karácsonyi gondolataimat “Fogd rá a nyuszira” címmel, ha nem is annyira cukormázas, mint ilyenkor illene. Ne ijedj meg a barbis képtől, ha végigolvasod, érteni fogod. Ajánlom a többi cikket is, a két ünnep között úgyis lesz idő kicsit magunkra is talán. Saját eddigi írásaim itt és itt, szívesen vennék visszajelzést róluk akár ott, akár itt kommentben. Visszatérek, sőt megígértem, hogy rendszeresen fogok jelentkezni.
Rákattantam kicsit a tanulásra is, kicsit túl az egészséges szinten. Lehet, hogy nem olyan ésszerű beiratkozni egyszerre hat kurzusra, de hát mind érdekelt. Van abban valami csodálatos és kihagyhatatlan, hogy a világ híres egyetemein tanulhat az ember a saját szobájából. Van közte nyelvi, számítógépes, matematikai és művészeti is. Most már csapkodom a kezeimet, nehogy beiratkozzak még valamire, mielőtt a meglévőket be nem fejezem. És tadaaam!: Magyarországról elsőként és eddig (úgy tudom) egyetlenként büszkélkedhetem az ausztráliai Newcastle Egyetem “Natural History Illustration” oklevelével. Ez egy természetrajzolós képzés, Csapody Vera munkássága a legjobb példa rá. Nagy hasznát veszem majd a következő Csigamász kötetek rajzolásánál. Alapvetése a rajztanulásban összecseng az én vesszőparipámmal: először tanulj meg tökéletesen rajzolni grafitceruzával, utána jöhetnek a színek, egyéb technikák. Addig semmi értelme (persze csak akkor, ha a valóság hű ábrázolása a cél). Záró mestermunkám ez a szintén grafittal készült zöld gyík volt, nemrég feltettem már oldalt, a galéria képei közé. Tetszik?
dsc00307-min
Tanulmányrajzok különböző természeti formákról:
dsc00291
Szarvas, bár nem rén, és még csak nem is piros az orra, izomzat-tanulmánnyal:
dsc00295-min
Elmerengtem kicsit a tavalyi tündérmesén, és közösen elolvastuk Kenézzel: álljon itt végül ünnepi ráhangolódásként a tündéres karácsonyfáról készült írás arról, hogy miért fontos hinni a csodában, akkor is, ha néha nem sikerül felülírni a szomorú dolgokat. Boldog Karácsonyt!

Gyöngyélet

Boldogság, a Csigamász bekerült egy karácsonyi könyvajánlóba három mesekönyv közé. Ezt a három könyvet az köti össze, hogy írójuk a gyermekével közösen készítette, álmodta papírra a meséket, és a lapokról sugárzik a szeretet.
Az “Anya, fűzz velem gyöngyöt” blogon olvashatjátok az ajánlót.
Körül is néztem a blogon. Gyönyörű gyöngycsodákat láttam rajta, és most nemcsak viszonzásul mutatom be (bár az is illendő lenne), hanem nagyon fontosnak és hasznosnak is találom. Másfél éve vezeti Hollenczerné Balogh Ilona, aki kisgyerekes anyukáknak, óvónéniknek, tanítónéniknek segít a gyermekekkel együtt gyöngyözni, sok közeli képpel és leírásokkal. 20 éve tanít gyöngyfűzést, 24 órás gyöngybulikat is szervez, amelyek során 8 magyar és egy Guinness-rekorddal is büszkélkedhet.
A gyöngyfűzésnek kiemelkedő a képességfejlesztő hatása, finommotorikus mozgást fejlesztő ereje. Hihetetlen, hogy még fiúkra is gondolt néhány krokodillal, pókkal és hasonló ötletekkel.
15016342_1205951646117587_3880145230900609146_o
Karácsonyra fűzhetünk csillagokat, hópelyheket, mécsestartókat, angyalokat.
12933141_1720028821588371_723834108109933543_n
A legkisebbeknek készült a Gyöngycsibék és barátai könyv, a nagyok és profik pedig a Gyöngy, ami összeköt oldalon találnak ötleteket.

Csigamász – az első bemutató és dedikálás

Tegnap megtörtént, a Csigamász könyv kilépett a nyilvánosság elé – ahogy a Sopron Tv műsorvezetője fogalmazott. Kaptunk egy kis sajtóhírverést, úgy tűnik, a marketingesem megérdemel egy előléptetést, ezennel kinevezem fő-fő marketingessé, dupla fizetéssel (könnyen, azt eddig sem kapott). A tévés beszélgetés mellett a Kisalföld című megyei lapban egy fél oldalas cikket hoztak le rólunk, a Cyberpressen is van rólunk cikk, több programajánlóba bekerültünk, és most telefonáltak, hogy a Borsban is benne vagyunk. Köszönet azoknak, akik ehhez hozzájárultak, plakátot tettek ki, vagy megosztották a közösségi portálon. És persze a legnagyobb hála a Katica Könyv Műhely alapítójának és vezetőjének, Scur Katalinnak, aki egyből az ügy mellé állt.
dsc00281
Csütörtökön Budapesten találkozhattok velünk, a Libri Könyvesboltban dedikálunk 17:00 órakor, 13. kerület, Váci út 178. I. emelet, szeretettel várunk minden természetet és olvasást kedvelőt.
Tartottunk egy kis bemutató ünnepséget a soproni Ligneumban, ez a csodás helyszín jól passzolt a könyv mondanivalójához, a természet megismeréséhez. Megünnepeltük egy álom valóra válását. Teljesen megtelt az előadóterem a tölgy alatt, voltak nagy meglepetések is az érkezők között. A ráhangoló dallamokat Tama Kriszta (a társszerző büszke nagynénije) és Holpár Anna adta elő.
dscn1530
Jó hangulatú interjú a Katica Könyv Műhely munkatársa, Bayer Beatrix vezetésével. Sosem gondoltam arra, hogy író leszek. A Kökénykunyhóval kezdtem el élvezni az írást, most meg itt ülünk. Mert a világmegváltó késztetéseket egy ideig szőnyeg alá lehet söpörni, aztán egyszer csak előbugyognak onnan, és átveszik az irányítást.
dscn1547
Polgármester úr és az iskola képviseletében, úgy is, mint a könyvbéli tanító néni, Babosné Fritz Júlia mondott néhány megható gondolatot az anyai szeretetről, és arról, hogy környezetismeret óráin milyen jól tudja majd használni a Csigamászt.
dscn1567
Felolvastam a kalózos mesét:
dscn1574
Zétény, aki már most küzd a beskatulyázás ellen, mert ő nem rajzolófiú, hanem író lesz, előadott a “munkásságából” egy szösszenetet. Aki lemaradt róla, ma feltette a blogjára, a Z-tényezőre:
Kopasz Alga Ebizom és a flúgtalanító
Készítettem egy nézegetni való Herbáriumot a könyvben szereplő növényekből (bogarakat nem préseltem azért). Mellette a nagyon hiányolt és most visszakapott mappám az eredeti rajzokkal, ebbe is belelapozhatott a műhelytitkokra éhes közönség.
dscn1588
Dedikálás szimultánban
dscn1601
A híres felfedezőknek sok-sok szeretettel ❤
dscn1664
A könyv mellé most meglepetés-ajándékként egy gömbnyi bogarat lehetett választani.
dscn1596
Jó volt veletek tölteni ezt a délutánt, igazán széppé tettétek, hogy ennyien eljöttetek. Néha bizony küszködnöm kellett a torkom kaparó meghatottságtól. Szívmelengető volt azt is hallani, hogy hiánypótló a könyv.
Pár szóban, miről is van szó: a Csigamász egy olyan ismeretterjesztő meséskönyv, amiből a bennünket körülvevő természetet ismerhetjük meg a kisfiú és anyukája párbeszédéből és meséiből. A felnőtt és a gyerek rajzai pont így felelgetnek egymásnak, a borító pedig közös, Zétény mesebeli utcáján sétálnak az én figuráim. Szó van benne környezetvédelemről, inváziós fajokról, gyógynövényekről, földtörténetről, még a magyarságról is. Az a terv, hogy sorozattá bővítjük, mert nagyon sok mindenről kell még beszélni, a 2. kötet már a startpisztolyra vár. Gondoljatok ránk a karácsonyi ajándékvásárlás során, ezzel a könyvvel tényleg igazi értéket adhattok a gyerekek, unokák kezébe.

Dobjuk az ívet

Gyűlik, egyre csak dagad a “mindenképpen kell” kupac, az a tervcunami, amit meg akarok valósítani, de még nem került rájuk sor. Vállkendő iránt viszont valahogy sosem lelkesedtem, pedig nagyon nőies darabok vannak köztük (jó, azért bevallom, van egy régebbről). Egészen addig, amíg az Il mio Saper Fare oldalon bele nem futottam ebbe a mintába, aminek nem tudtam ellenállni. Rögtön neki is álltam, minekutána hogy, hogy nem, épp volt otthon hozzá alkalmas fonal. Nahát, micsoda véletlen! Nem, nem az.  Legalább a tervkupacot nem növeltem ezúttal, a fonalkupacot pedig egyenesen csökkentettem.
dsc00249
Fotó: Tama Kenéz (tedd le a táskád, vedd vissza a kabátot, kint megjelensz, küldetésed van, siess, mert lemegy a nap…)
A dupla szegély markáns, fodros, virágsziromnak vagy akár lepkeszárnyaknak is beillő keresztíves motívumait kiemeli a nagyon könnyed, légies alap kontrasztja. Egy pihe-puha világos bézs vékony moher fonalat választottam hozzá, hogy még nőiesebb legyen. Az Alize Angora Gold 62-ból másfél gombolyag elég volt hozzá.
dsc00233
dsc00235
Összetűzőjének alapja egy fakarika, azt körbehorgoltam elég sűrűn, hogy ne látsszon át (egyszerű rövidpálcák, csak a karika közepén nyúlunk át fonalért). Virág lett belőle ugyanolyan ívekkel, mint a mintában. Hogy egyedi legyen, egy pici ecsettel tűztem meg, akár egy mesterségünk címere. Ha nem is Amerikából jöttem, és nem is mesterség, de szeretek festeni, oldalt láthatjátok néhány képemet a galériában.
dsc00229
A mintát most először szoftverrel rajzoltam (ezt se gondoltam volna), azért ilyen szép szabályos. Nagyban is meg lehet nézni, katt rá, aztán ott is, ami megnyílik. A nyílnál kezdjük, 16 láncszem, abba vissza 13 egyráhajtásos pálca, és a rajz szerint megkezdjük az első téglalapot. A 3. sor után el kell indítani a következő téglalapot jobbra, 14 lsz és azon 13 rövidpálca lesz az alapja. Ezután visszatérünk a 4. sorra, és miután megvan, az oldalt lent látható kis rajz szerint dobjuk rá az íveket. Fent vagyunk a bal felső sarokban. 6 lsz, rp a téglalap közepébe, 6 lsz, a jobb alsó sarokban rögzítjük alvószemmel (az a pötty). Ez utóbbi íven vissza 1 rp, 11 egyrh, 1 rp. Alvószem a közepébe (nem muszáj), 6 lsz balra le, ott alvószemmel rögzítés, vissza a szirom, 6 lsz a jobb felső sarokba, vissza a szirom, majd szirom az utolsó íven, amivel kezdtük. Ha visszaértünk rendben, jöhet a bal oldali téglalap, a minta szerint soronként haladunk. Mindig el kell kezdeni a 3. sorok végén a következő téglalapot jobbra. Ha egy-egy téglalap kész van, jöhetnek az ívek rá, azután haladunk tovább.
kendominta

Négy évszak – négy négyzet IV. Tökös nagyi

dsc00023
Ideje szembenézni lassan az ősz eljövetelével, hiszen tökbe borult az udvar, és más oldalakról már a karácsonyi angyalok árasztják el vigyázó szemeinket. Azért nekem mégis jobban esik októberben elmerülni az októberi hangulatban, karácsonyra pedig majd adventben készülök, végül is azt arra találták volna ki. Csak ez a mai elüzletiesedett világ tolja két hónappal előbbre az ünnepeket, na meg júliusra a sulikezdést. Kicsit álljunk ellen, és élvezzük ki az őszt teljes pompájában. (Bár ma épp rendet raktam két fiókban, ami betudható karácsonyi készülődésnek is akár.)
Ímhol megrajzoltam a Négy évszak párna utolsó négyzetének mintáját. Ő lenne az. Egy hagyományos nagymama-négyzetet (granny square) turbóztam fel hozzá.
dscn9702
Igaz is, tudjátok, miért nevezték el a színes horgolt négyzeteket nagymamáról? A korai Amerikában a telepesek idején még nagyon kellett takarékoskodni mindennel, és a nagyik a kinőtt zoknikból lefejtett fonaldarabokból ilyen tarka kockákat horgoltak, amiket aztán takaróvá varrtak össze. Innen a granny square.
Az ősz hangulatát pedig mi adná vissza hívebben, mint a sütőtök. Meleg színek és sült tök illat. Egy térbeli tököcskét ültettem hát a közepére. Édes, nem? Nem is kell hosszan “tökölődni” vele.
dscf6190
Itt jobban látszanak a színek is. Élőben a tök szép telt narancs, akár egy hersegő sárgarépa, a levelek körülötte fakózöldek, de semmiképp sem szürkék, a térbeli levelek pedig mustársárgák.
A csutkával kezdünk, a gyűrű után kis szárat képezünk 6 lsz-ből, majd 7 rp a gyűrűbe.
A tök 16 db csavart oszlopból készült, bullion stitch a neve, így tudsz keresni hozzá videót. Nem is találkoztam még a magyar nevével, ha van neki egyáltalán. Hímzésben is van ilyen csavart öltés, mikor a tűre sokszor feltekerjük a fonalat. A horgolt változathoz is először 15-ször lazán ráhajtunk a tűre, a következő szembe illesztjük a tűt, áthúzzuk a fonalat, majd az összes hajtáson is. Nem könnyű, mozgatni kell a tűt, hogy rendesen átmenjen. Akkor szép a bullion, ha egyenletes, ehhez viszont idő kell, míg belejövünk. Érdemes kísérletezni vele, mert a tök gerezdjeit csodásan visszaadja, de virágokhoz is mutatós.
A megfakult levelek körül egy fekete sor idézi az elmúlást, vagy ha úgy tetszik, a Halloween-i macskákat. A mustárszín elsárgult leveleket krokodilpikkely (crocodile stitch) mintával csináltam, csak éppen meg kellett fordítani őket, mert az eredeti minta alapján a pikkelyek csúcsa a középpont felé nézett volna. Talán kivehető a rajzon, először horgolunk egy sort 1 és 2 egyráhajtásos váltakozásával, köztük 1-1 láncszem, alul kihagyva 2 szemet. Utána ezen a soron haladunk, itt a nyílnál 3 lsz-mel visszamentem a tövéhez, és onnan a pikkelyeket körben a 2 egyrh köré horgoljuk, 5-5 egyrh, köztük csúcsnak egy pikó. Mindegyik pikkelyt-levelet rögzítjük egy alvószemmel a ponttal jelölt helyen a pálca tövéhez.
A külső körök már egyszerűek, rozsdás bordó (ez meg a mintán olvad össze a naranccsal), narancs, fekete, fakózöld csíkok, a sarkokon kell csak bővíteni a minta szerint.
Búcsúzóul kamratetőről mosolygó tökök, az utolsó rózsák egyike és alul a mintarajz. Jó munkát, arany októbert, szép őszi napokat Nektek!
dsc00019
dsc00024
img-28180123-001

Szeptember és a színes szélesvásznú nyárfeeling

Szeptember elején, még kint a strandon belekezdtem egy nyári takaróba, az előző posztban megörökítettem az első szemeket. A Zétény által tervezett ‘Strandevú’ társasjáték alapján készül, takaró és játék kettő az egyben. Az volt a terv, hogy amíg ilyen gyönyörű nyárias idő van, néhány kockányira eljutok vele, aztán félreteszem jövő nyárig. Ám az időjárás úgy elkényeztetett bennünket, hogy épp azon kaptam magam, el is készült a takaró.
dsc00006
Jó, csak az alap. És ezzel el is szaladt az egész hónap. Finom volt délutánonként a kerti lakban horgolgatni, miközben sokszor Pilvax-kört adtak elő a gyerekek körülöttem, írták a soron következő műveiket, megváltották a világot. Most viszont már tényleg elteszem szunyókálni, és tavasszal kezdem majd el a lépőmezők, nyilak, díszítés ráhímzését. Az még egy szép nagy munkának néz ki, és meg is kell tervezni.
20×30 db kockából áll, mérete 170×80 cm. Egy kockát 5 sor 10 egyráhajtásos pálcából horgoltam. Selyemfényű Alize Diva fonalat használtam hozzá, mert az kellőképpen könnyű, vékony, kiadós. Az egész játék egy strandon játszódik, így nemcsak a cél lebeg a szemeink előtt, hanem az út minden pillanata maga a tömény élvezet: pancsolás, fagyi, lángos, sült hal, labdajátékok. A strand füvéhez a 210. zöldet, a lépőmezőkhöz a 488. sáfránysárgát, a 106. pirosat és a 167. sötétbézst használtam. Az épületekhez világos bézst, ennek a száma talán 383., de ez a gombolyag régebbről lapult a fonalas zsákban, a papírját elnyelte a történelem. A start és a cél fehér, a víz 346. világoskék, a vízben a lépőmezők 245. középkékek.
A vizet külön horgoltam, és végül egy fehér hullámmal kapcsoltam a szárazföldhöz: 2 rövidpálca, 1 kétráhajtásos váltakozva.
Az őszi nyár ellenére azért nem hagyjuk kijátszani az éberségünket, megkezdtük a karácsonyi előkészületeket egy kis jóleső rendszerezéssel az előszobaszekrény tetején, és ami még kellemesebb: az idei első doboz nürnbergi csokibevonatos mézeskalács megkezdésével. Valamint ma megkezdtük a húsvéti előkészületeket is, mivel érthetetlen okból nekiálltam megmetszeni a futórózsát 😀

Elkezdődött

És most nem azzal jövök, hogy kezdődik az iskola. Valami sokkal jobb kezdődött el, aminek csak annyi köze van az iskolához, hogy a gyerekekért van. Illetve lesz. Mert most már tényleg úgy néz ki, meg tud valósulni.
Van egy nagy álmom, egy gyerekkönyv-sorozat, ami a gyerekekhez közel hozza a körülöttünk élő állatokat, növényeket, főleg a vadon élőket. Amelyek mellett akár naponta elsétálunk. Amolyan bogarászós könyv.
Most végre a Katica-Könyv-Műhely felkarolta, és már szerkesztik az első könyv kéziratát. Ebből egyelőre több részletet nem árulhatok el (szerződés általi irgumburgum miatt), de a borító egy részlete már nyilvános, persze nem végleges:
14192004_642106392624827_5823904014860051717_n
Remélem, azok is megkedvelik majd, akik nem annyira érdeklődnek a természet iránt, mert nem egy határozót kell elképzelni, hanem inkább meséskönyvet, tele érdekességekkel. Leírhatatlan érzés volt olvasni a Kiadó első beharangozóját, bevallom, igencsak elszorult a torkom:
“Egy izgalmas könyv munkájába vágtunk bele a napokban. A könyv érdekessége és egyedisége több mindent foglal magába. Először is a szerzőt, ill. szerző párost. Novák Natália és Tama Zétény, anya és fia írták a több fejezetből álló kötetet, akik egyben a könyv illusztrátorai is. Igazi tudományos, ismeretterjesztő és egyben mesekönyszerű is, rengetek rajzzal, melyben benne van egy felnőtt precíz technikája, valamint az élénk gyermekfantázia, mely nem csak a színekben, hanem a történetekben is visszatükröződik. Kiváncsi felfedezőknek és igazi kalandoroknak való nemtől és kortól függetlenül, mivel két generáció világlátása olvad össze észrevétlenül. És miről is szól? Hamarosan ezt is megtudjátok!”
Ugye? Szurkoljatok! Teljesen be vagyok sózva. Akit érdekel az ilyesmi, létrehoztam egy Facebook-csoportot is Csigamász néven, oda feltölthettek ‘gyerekkel a természetben’ témában fotókat, és segítséget is kaphattok abban, hogy mit láttatok. Részletek és tudnivalók a csoportleírásban.
Szóval egy új történet kezdődik, egy misszió, és nagy munka is ezzel együtt. A kreatívkodás is e körül forog most többnyire, szerkesztési egyeztetések és a további részek írása, rajzolása.
Viszont nem bírtam ki, egy horgolós projektbe is belefogtam. Amolyan csakazértis alapon, mert nyári cucc lesz belőle. Kis fájdalomcsillapítás így szeptemberben. Tegnap utoljára kint töltöttük a délutánt a strandon, ott kezdtem bele. Annyit róla, hogy egy strandos társasjátékot készítek horgolt nyári takaróként. A játékot Zétény tervezte, neve “Strandevú” – stipistopi, erre most semmit nem adott ki a Google, szóval kopirájt. Részletek majd ha elkészül, talán jövő nyárra, amikor újra aktuális lesz 🙂 Most néhány fotó a kezdetekről:
14224772_1084460934970016_6494762525910911728_n
14233229_1084461071636669_6332908511396971909_n
Még a törülközőn is társasoznak, ha más nincs.
13879439_1083660281716748_665227915430588061_n
Este kicsit még folytattam:
DSC00532

Eperbevonat

DSCN0029Az epreskert top bemutatásakor céloztam rá, hogy még egy epres dologba belefogtam. Íme, ő lenne az. Tokot horgoltam kedvenc fényképezőgépemnek, azon megokolásból, hogy a pufi eperszemek jó védelmet nyújtanak a hányatott sorsú alkalmatosságnak. (Nem mintha megokolásokat keresnék, ha bármi kellőképpen macerás dologba támad kedvem belefogni.) Háttérben a top is ott tolakszik a képen, hogy mutassa, mennyire összeillenek. Felülnézetben:
DSCN0031Az epres mintához rajzot és a fényképes útmutatót megtaláljátok a top leírásánál. A végeredmény nagyjából követi a fényképezőgép alakját, L-alapot kapott, hogy az objektívnél előreugorjon. Erre körkörösen horgoltam az oldalát 7 epersor magasan. A fedele nagy piros gombbal záródik. Két sor krokodilpikkely (Crocodile stitch) mintával készült levél szegélyezi.
DSCN0033A tophoz passzolóan díszítettem, epervirág került a tetejére, és az indák is megjelennek. Egyik végén guszta nagy eper, másik csavart. Itt azt a célt szolgálja, hogy a tokot a gép egyik szárához kösse, hogy amikor fényképezek, ne kelljen rá vigyázni, akkor csak a gép mellett lóg az egész.
Most ilyeneket fotóztam, ez is bogyó (persze nem biológiai értelemben, ugye), csak fekete.
DSC004901A fiúk megtámadták az érő szederbokrot, de aztán kiderült, hogy a bokor támadta meg őket, “törököt fogtam, de nem ereszt”-alapon. Hardcore-pálya a valóságban. Azért őket sem kell félteni, jól belakmároztak, egypár harci sebesülés meg belefér.
DSC00491Erről jut eszembe, ha érdekel benneteket a természet, csatlakozzatok a Csigamász-csoporthoz a facebook-on. A részletekről ott.