Szúró-vágó, harapó és világrengető fegyverek

Méghozzá a karácsonyról szóló képeken, mert mindez, mint a mókus, fenn a fán…
Tényleg lesz még mókus is. A töltött káposztán túl, de a lencselevesen még éppen innen, merthogy előbb nem sikerült elszakítanom magam az aktuális Ambrózy-könyvtől, csak mikor már mind az ötszáz oldalán túljutottam, és hogy kicsit még lubickoljak a korabeli stílus élvezetében: van szerencsém bemutatni idei karácsonyfánkat.
Zétény rendelésének megfelelően most vikinges világot teremtettünk, amiben ő egy iskolai kiselőadás-feladat óta a házi szakértőnk.
viking christmas
Tetszett a javaslat, hiszen a fenyőfadíszítés igazából viking hagyomány, ami germán leszármazottaik révén terjedt el a világban. Így került a fára 15 viking harcos – ebből csak 5 lányt engedélyeztek a fiúk, azt is duzzogva. Azért e mágikus szám, mert éppen ennyi fagolyóm volt a fejükhöz. Bőrszínre festés után egyedi vicces-mérges arcot kaptak és hosszú szőke, némelyik vörös arc- és fejszőrzetet.
viking harcos karácsonyfán
Ruháikat az eredeti viking viselet ihlette, ahogy szerszámaiknak, fegyverzetüknek is van valóságalapja. Meg dekorgumi-alapja. Tülkös sisakjuk viszont a képzelet szüleménye, melyekhez 3 db szétnyitható kicsi gömböt sikerült beszereznem az egész városban. Még Zétényt is beküldtem egyszer iskola után a kreatívbolt kénköves bugyraiba, aki elszánt viking harcosként nem is hátrált meg a küldetéstől, ám a rettentő szörnyeteg (az eladó néni) kinevette mondván, hogy 3 cm átmérőjű gömb nem is létezik. A csata folytatódott, új támadásként Zétény ezüst festéket kért, mire az ellenség egy sötétebb, ólomszínűvel cselezte ki. Ám azt nem sejthette, hogy ez a szín sokkal jobban passzol a témánkhoz, így hazatérve a harc után győzelmet ünnepelhettünk. Azért legközelebb mégis magam megyek inkább.
viking harcos karácsonyfán
A sisak kérdése viszont még mindig megoldásra várt, és valahogy semminek nem akaródzott ekkora félgömbnek lennie. Már-már a dióhéjra fanyalodtam volna, mikor Anita kolleganőmnek támadt az ötlete, hogy a Toffifee tartója pont ideális. Azzal már nem volt probléma, hogy ki hajlandó kienni belőle a cél érdekében a bonbonokat.
Központi és legnagyobb lélegzetű díszként egy szinte autentikus viking templomot építettem. Azért szinte, mert a szimmetria érdekében mindkét oldalán kerek tornyos részt kapott, melynek során kiváló alkalmam nyílt a csonka kúp lelkivilágáról az iskolában tanultak alkalmazására. Mégsem veszik kárba teljesen. Templomunk alapanyaga számtalan müzlis doboz, öntapadós famintájú tapétával bevonva. Középen a kis ablakokat kivágtam, és az épület alján ejtett kereszt alakú bemetszésbe az égősor egyik gyertyáját benyomtam. Az volt ám csak a katartikus pillanat, amikor kipróbáltuk fadíszítés közben, hogy működik-e. Zéténnyel tapsoltunk örömünkben (én bevallom, síkítottam is, Zétény nem vallja be), annyira szép látványt nyújtott a sötét szobában.
viking templom karácsonyfadísz
A hajók árbocához Ági kolléganőm járult hozzá 4 db megfelelő átmérőjű használt szívószállal. Igen, gátlástalanul kihasználtam a munkatársaimat. A hajók alja kiürült tejesdoboz, a vitorlákat olajpasztellel rajzoltam viharvertre. Oldalukon színes pajzsok a hagyományok szerint.
Íme egy kép, amin az ajándékcsomagolás is látszik. Az egész hóbelebancból először az ajándékkísérő kártyák készültek el a fiúk egyik játéka alapján, amit a kütyüiken fontos nyomkodni, ki tudja, mi okból. Az eredeti terv szerint térbeli figurákként, ám amikor az első hattal elkészültem, jobb belátásra tértem, és egyszerűsítettem rajtuk egy dimenziónyit.
viking hajó karácsony
Zétény ragaszkodott hozzá, hogy az egész viking mondavilág felkerüljön a fára. Ez nagyon erősen emlékeztet a magyarra, mivel alapja egy óriási fa, ők Yggdrasil-nak hívják, amelyen a különböző világok helyezkednek el. A megtisztelő szerepet maga a fenyőfa alakítja, bár eredetileg egy örökzöld kőrisről van szó.
viking karácsonyfa
Az alsó ágak között, szimbolizálva a gyökerek világait, egy hatalmas kígyó kúszik, Nidhögg. Mind közül a kedvencem: több mint 2 méteres, négy szarva van, hátán végig csúcsos tarajok, farka nyílban végződik. Megszeppentő fogai ellenére nagyon cuki, csupán a gyilkosok, esküszegők és hasonló főbűnösök szaftos lelkeiből táplálkozik.
nidhögg viking karácsony
Aki pedig bármi megütköztetőt talál abban, hogy mit keres egy kígyó a karácsonyfán, elmélkedjék el kicsit azon, mit is szimbolizálnak a girlandok. Az almáról nem is szólva.
A világfa tetején ül a sas, kiterjesztett szárnyaival óvja. Nem is lehet jobb csúcsdíszt kívánni nála, és még a szárnyát is lehet le-föl mozgatni.
viking sas karácsonyfa
Szárnyai alatt Asgard, az istenek lakhelye látható az arany palotával, amit Maja vállalt be, mind a négy szintjével. A madárfejszerű képződmény a Bifröst – a szivárványhíd teleportáló készüléke.
A kígyó és a sas között egy mókus hordja-viszi az üzeneteket, Ratatöszkr, a világfa törzsén szaladgálva, mert a térerő a mondák keletkezésekor még nem lett megálmodva sem. Őt hagytam legutoljára, 24-én délután 2-kor még javában varrtam.
ratatöszkr mókus karácsonyfa
Előbb a világokat akartam befejezni. Asgardot Maja csinálta, Midgardot, az emberek lakta földet a templom és a harcosok jelképezik, maradt hát 7 világ így is egyetlen napra. Ovális kartonok, műanyagpoharak, hungarocell, levágott műanyagpalackok, fagyisdobozok, különböző textilek, alufólia és 6 rúd ragasztópisztoly-töltelék bevetésével éjfélre be is fejeződött a teremtés. Persze ehhez nagyban hozzájárult, hogy közben Zétény egyfolytában szórakoztatott, hogy fel ne adjam. Az egész család kedvence mind közül Svartalfheim, a sötét tündérek otthona, apró házikókkal, a hegyek között folydogáló ércekkel és egy csipet lilával.
svartalfheim
Alfheim készült el először, és tartott legtovább. Erdőségei izlandi zuzmóból vannak. Az itt élők a karácsonyi manók eredeti alakjai, akik segítettek Odinnak, a nagy fehér szakállú, északi jótevőnek (ho-ho-hó, innen jön a Télapó), hogy megtöltse a gyerekek csizmáit ajándékokkal, akik előzőleg nemcsak kipucolták azokat, hanem még szalmát is tettek bele Odin nyolclábú lova számára.
Alfheim karácsonyfa
Nidavellir barlangjaiban kovácsolták Thor kalapácsát, a Mjölnirt, amelyet senki nem bír felemelni, csak Thor. És a kovácsoló törpék, upszi.
nidavellir viking karácsonyfa
Jotünheim-mal, a jégóriások világával a Thor filmekben találkozhattatok, de van a tűzóriásoknak szentelt világ is, piros filcből és narancs organzából, drótbetéttel hullámzó lángokkal. Mögötte jobbra látható Nidhögg emlegetett farkavége.
muspelheim karácsonyfa
De térjünk csak vissza a híres kalapácshoz, hát hogyan is hiányozhatna, persze a hagyományos formájában és díszítménnyel, csak a kicsit könnyebb megemelhetőség kedvéért hungarocellből. Egy nagy került középre, a templom alá, 7 kisebb pedig szerteszét.
mjölnir thor kalapácsa karácsonyfa
A viking motívumkincs fő elemeit 12 kerek fémlapra domborítottam, amelyeket tekinthetünk akár pajzsoknak is, van itt viking iránytű, védelmezőjel, Odin lova, Odin ivótülkei (ami a család egybehangzó véleménye szerint radioaktív jel) és Loki farkasa.
Loki farkasa viking karácsonyfa
Remélem, valamennyire átjön a képeken, és Titeket is elvarázsol ez a világ. A fiúk szerint ez a valaha látott legjobb karácsonyfa, a hozzánk látogató 3 éves Dórika pedig azonnal meg akarta nézni ezt a mesét, úgyhogy valaki lesz szíves leforgatni számára.
Zétény kincskeresős játékkal készült a vendégeknek, kártyalapokat kellett vadászni a házban, melyeken a fejtörő feladatok a helyszínre vonatkoztak, például titkosírást kellett fejteni a konyha csempéi alapján. És ezúton is köszönet az FM Designnak az igényes és rendkívül kedvező szerkesztésért.
kincskereső játék
A boldog győztesek a nyereményükkel:
kincskereső csapatjáték
A sütiket is a mondabeli világok ihlették, volt alfheimi virágos minikuglóf, jotünheimi kék kókuszkocka (a barna mellett a biztonság kedvéért), a legnagyobb sikere pedig a nidavelliri földimogyorós pitének volt.
kék kókuszkocka
földimogyorós pite
Vikinges álmokat, édes utókarácsonyi pihenést, Valhallába illő szilveszteri mulatozást és boldog új évet kívánok minden kedves kunyhólátogatónak!

Reklámok

Elhavazva

karácsonyi képeslap
Ezzel a saját készítésű képeslappal kívánok minden kedves Olvasónak épp olyan boldog karácsonyt és új évet, ahogy a rajzon ez a hedonista Télapó érzi magát!
Ti is el vagytok havazva a készülődéssel? Nálunk egyelőre a “kezdetben vala a káosz” stádium uralkodik, és az a gyanúm, idén sem lesz a fa alatt az időkibővítő készülék, amit minden évben kérek. Szerencsére a képeslap ötlete már korábban megvolt, így viszonylag gyorsan elkészült. Idén “hógömböt” szerettem volna küldeni, azaz pontosabban hótéglalapot. Ehhez néhány krémsajt átlátszó tetejét eltettem, és azt ragasztottam a rajzok fölé, alatta egy kis kupac műhóval. A rajz saját, alapötlete az internetről van, de átrajzoltam, ahogy nekem tetszik. Amikor lent van a hó, Rudolf és társa a hóban gázolnak, ám amikor felrázzuk, előtűnik, hogy valójában magasan a táj fölött repülnek.
Karácsonyi képeslap

tobozból denevér barkácsolás

Halloween utóbuli

Elmúlt Halloween, kezdhetjük a karácsonyi barkácsolást – mondta Zétény.
Nálunk az idén kicsit megkésve jött ez a kísértetjárta borzongatónap.
halloween koszorú
Előtte nem igazán volt kedvünk barkácsolással bíbelődni, volt min borzongani és megijedni amúgy is. (Mert ez itt alant most nem egy indokolatlan macskás kép.) Egy hete elütötte egy autó Hóbi cicát. (Itt szögezném le, a vezető nem volt hibás, lassan jött, védhetetlen volt a dolog.) Éppen hazaértünk, sötét volt már, Hóbi kijött a ház elé üdvözölni bennünket. A fiúk bementek, a macsek a járda szélén mosakodott, amikor jött egy autó. Megfoghattam volna, de egy 8 éves macska látott már autót, eszembe sem jutott. Feltételeztem, hogy hallja az autót, de valahogy csak akkor tudatosult benne, amikor az közel ért. Megijedt, összezavarodott, lépett kettőt felém, majd hirtelen kivágott az útra, épp az autó elé. Egy pillanat alatt játszódott le minden. Hatalmas koppanás, aztán kipördült, hátsó lábai az égnek. Aztán uzsgyi, kilőtt, le a domboldalba, a bokrok közé.
Biztosak voltunk benne, hogy vége. Egyedül Maja mondta, hogy rendbe jön. De ki tudott akkor tényleg bízni ebben? Abba kapaszkodtunk, hogy párom látta, ahogy mind a négy lábával fut. Zseblámpával többször hívogattuk, nem moccant levél se.
Este tízkor vittem harapnivalót a többinek, meg akartam simogatni az itthagyott kölykét is. Szétrebbentek a lábtörlőről, és egyszer csak … valaki dugja kifelé a fejét a dobozukból! Nagy volt a boldogság! Visszakerült, ki tudja, hogy, átjutott a magas kerítésen is. A testén nem volt sérülésnek külső nyoma. Enni is tudott, csak alig bírta tartani magát, sántikált és remegett. A következő napok fő témája Hóbi hogyléte és ápolása volt. Kuksolt a dobozban, élvezte a finom gyógyfalatokat. Tegnap már fára is mászott, bár megfontoltan, az egyik hátsó lábára még sántít. De minden nappal látványos a javulás.
Ezt senki ne próbálja ki otthon. Meg máshol sem. Rejtély, hogy tudta ennyivel megúszni. Itt napozik a lépcsőn (Hóbi a fehér-tarka).
cicák
Tegnap aztán már volt kedvünk és időnk is kicsit barkácsolni. Toboz mindig van otthon egy kosárnyi, most született belőlük egy csapat denevér. A toboz jól visszaadja a denevérek barna, szőrös testét. Még Zétény szerint is cukik lettek.
tobozból denevér barkácsolás
Fekete dekorgumiból és kartonból vágtunk ki szárnyat. Ehhez sablont legjobb a gyerekekkel megterveztetni, nálunk Zétény rajzolta meg, én kicsit igazítottam csak rajta. Egyben vágjuk ki a két szárnyat, így csak be kell dugni a toboz pikkelyei közé. A leeső félkörívekből kiválasztjuk, melyikek a legalkalmasabbak fülnek. Nem kell háromszögre vágni, csak bedugdossuk ezeket is. Fogakat papírból vagy fehér dekorgumiból vágunk. Bemelegítjük a ragasztópisztolyt, feltesszük a szemeket, fogakat, kicsit nyomhatunk a szárnyak és fülek tövébe is a biztonság kedvéért.
tobozból denevér barkácsolás
Nekem páratlanul voltak a szemek a zacskóban, így lett egy kalóz is köztük, ő kapott dekorgumi szemkötőt.
A fiúk elnevezték őket: Kajla Kázmér, Gülü Géza, Sándor, Károly és Béla, a kalóz.
Közben Kenéz múmiává vált. Vagyis csak a keze.
múmiakéz barkácsolás
Találtam egy kis maszkolószalagot a fiókban, ezt tekertem köré. Lazán tekerjük, a belső réteget a ragasztós felével kifelé. Ha kész, a tenyérig felvágjuk, hogy le tudjuk venni. A vágást beragasztjuk, majd kicsit még körbetekerjük.
múmiakéz maszkolószalagból
Elvileg már így is kész, én még lekentem dekupázsragasztóval, hogy stabilabb legyen. Egy erősebb elektromos mécsest teszünk bele, hogy a sötétben még ijesztőbb legyen.
múmiakéz maszkolószalagból
Felkerült a koszorú a csillárra (korábbi gyártmány, itt mutattam be), műszál pókhálók mindenhova, de mivel megadjuk a módját, igazit is használtunk (ezt könnyű elkészíteni és ingyen van).
Itt röpködnek a denevérek természetes környezetükben, a konyhában. A többi a fiúk szobájában lakta be magát.
denevér tobozból

Fűszertartó

Fűszerpolc újratöltve

Zétény Skóciában járt. A család védőszárnyai alól kikukkantva volt alkalma megtapasztalni, hogy nem minden felnőtt tud feltétlen még spagettit főzni sem, mert sikerült épp a sót kifelejteni a vízből. Nem kellett nagyon győzködni ezután, hogy ideje lenne elmélyedni a főzés tudományában és művészetében, már csak önvédelmi szempontokból is.
Hagymavágás
Eddig egyetlen ételt tudott elkészíteni, de azt mesterien, a tzatzikit. Ráhangolódásul ennek átismétlésével kezdtünk, mert felhevült testtel nem ugrunk a mély vízbe. A továbbiakban is szem előtt tartottam a fokozatosság és mértékletesség elvét. Olyan ételeket vettünk sorra, amelyek nem riasztják el a konyhába óvakodó kamaszfiút.
 
Közben rá kellett döbbennem, hogy a mesebeli, 2,20 méteres fűszerpolcomon bizony nem éppen friss a beltartalom. A kaja pedig számomra szent, a konyha meg szentély, továbbá nemcsak a méret a lényeg, kíméletlenül kiöntögettünk hát minden üvegcsét. Kenéz összeírta a listát, és indultunk kifosztani a hiperszuper marketek készleteit. Kimosás után a fiúk segítettek betárazni, közben megtanulmányozták mindegyik illatot. Az ötödik után Zétény szerint mindnek ugyanolyan illata volt, egyedül a szegfűszeg vitte át az ingerküszöböt.
Fűszerpolc
Az üvegek többségét akkor gyűjtöttem össze, amikor ilyenben árulták a tormát. Szegény apukámnak igencsak sok tormát meg kellett ennie akkoriban. Hasonló üveget később is tudtam hozzájuk venni, az az 1-2 mm eltérés nem zavaró. Ha ilyenbe fogsz, érdemes egyszerre megvenni az összeset, mert gyakran pont annak a gyártását szüntetik be, amire a legnagyobb szükség volna.
Fűszertartó
Most gyönyörűen piroslik a chili. Hajdanán nagy súlyt fektettem a fűszerek méltó tárolására. Megterveztem a címkét, a feliratokhoz sablont készítettem, papírból kivágtam a címke alapformáját. A lyukas papírt ráborítottam az üvegcse hasára. Szivaccsal fagyott hatású (frost effect) üvegfestékkel megcuppantgattam. Száradás után rézszínű üvegkontúrral rajzoltam meg a keretet, és írtam rá a fűszer nevét. Ehhez fontos, hogy elég vékony legyen a kontúr csíkja, nehogy egybefolyjon a felirat.
Fűszertartó
Az ínycsiklandozó friss fűszerekkel belevetettük magunkat a szakácsművészet alapjaiba. A hőségben felüdítő tzatziki után a tiramisù következett, hogy még mindig ne kelljen lángot gyújtani. Ebben már két nehéz pont van, az egyik, hogy ne málézzon a gyermek a piskóták rumos kávéba való forgatása közben, mert különben pont ő nem ehet majd belőle. A másik a tejszín felverése, a tálat gondosan papírtörlővel körbetakarva, hogy ne kelljen újrameszelni a konyhát.
 
Spagetti jött soron, mint Zétény kedvence. Mi nem felejtettük ki a sót a főzővízből, sem az olajat, sem a spagettit. A leszűrés igazi hardcore pálya, minden pillanatában életveszéllyel. Ennél már csak a hagymavágás borzalmasabb, amibe a következő gombapaprikásnál bele is kóstolt. Úszószemüveg nélkül, mert kemények vagyunk, akár a kád széle.
A muffinhoz már avatott mozdulatokkal aprította a csokit. Ezzel az egyszerű sütivel megismerkedett a receptolvasással és a sütő bekapcsolásával is. Itt sem maradt el a horror: betenni és főleg kivenni a tepsit!
csokidarabolás
muffinsütés
csokis muffin
Ennyi újdonság után átismételtük a tésztafőzést, kagylós makaróni készült.
Kagylós makaróni
A chili addig mosolygott a polcon, míg belekerült a chilis babba. Persze csak egy kevés, az észszerűség határain belül. Zétény megint vághatott hagymát. Nem biztos, hogy boldog volt ettől, mert mintha könnyezett volna. De legalább képbe került a magyar konyha alapjairól. És elárultam neki a titkos összetevőmet is. Nem, nem illegális.
Chilis bab főzése
Legújabb alkotása a kókusztekercs volt. Vagyis még ne beszéljünk róla múlt időben, mert még egy kicsi van belőle.
Kókusztekercs készítése
Megtanultuk, hogy feltekerésnél nem felejtjük benne a fóliát. Nemcsak finomnak látszik, az is.
Kókusztekercs
A lápi trottyos alátét rajzát oldalt, az illusztrációkra kattintva megnézhetitek, a története itt és itt olvasható.
Újfent meglepetés fogadott a Praktikában, kedvencnek választották a fűzfatündéres keresztszemes képemet. Ide kattintva olvashattok róla bővebben. Érdemes lapozgatni a blogban, a Praktika is gyakran talál benne kedvére és magazinba valót.
tündéres keresztszemes kép a Praktikában

Fonalmadarat tolláról

Madárkoncertre ébredtem hajnalban (na meg arra, hogy inget kell vasalni a férjemnek, mert vasárnap is húzza az igát), és eszembe villant, hogy még nem is mutattam be itt a karácsonyfán gubbasztó fonalmadarak készítésének technikáját, pedig decemberben szorgosan lefotóztam a lépéseket.
A madár évszaktól függetlenül mindig aktuális motívum, és ez egy meglepően gyorsan elkészíthető dísz. Húsvétra lehet így sárga csibéket, fehér libákat gyártani. Még a gyerekek is könnyen boldogulnak vele, mondjuk anyák napjára ajánlanám, akár kis fészekkel, tojással, megható szimbóluma az anyai szeretetnek.
Vörösbegyeim kiültek a bimbózó cseresznyefaágra, és a citromsármánnyal együtt latolgatják, milyen lesz vajon az idei termés.
fonalmadár vörösbegy
Tegnap meglátogatta a kertem két valódi vörösbegy is, a fügebokron sertepertéltek, amíg figyeltem őket. Ő pedig az ökörszem, aki azt hivatott demonstrálni, hogy nyers színű fonalakból is milyen mutatós a madárka.
fonalmadár
Az elkészítéshez először vágunk egy 9×12 cm-es kartonlapot. Válasszuk ki a különböző színű fonalakat a szárnyakhoz, a háthoz és a begy-pofi részhez. Igazán kevés fonal elég hozzá, jól fel lehet használni a maradékokat. Az enyémek a természetet utánozzák, mert ez volt a cél, de nyugodtan lehet szabadon variálni a színeket.
A háthoz szánt fonalból a hosszabbik irányban tekerünk egy adagot a kartonra. Nem kell számolni, csak nagyjából amennyi a képen látható. Egyik végén levágjuk. Rövidebbik irányban ugyanígy a szárny és a begy színeit.
fonalmadár készítése
Keverni is lehet a színeket, mint a cinke és a veréb szárnyán. Középen meg lehet kötni a nyalábokat, de nem szükséges. A hát nyalábjára keresztben rátesszük a begyét, ráhajtjuk, és mindkettőt megkötjük fejnyi távolságra, a saját színükkel. A szárny alá a test méretéhez passzoló papírgombócot gyúrunk, betoljuk az előbbiek közé, jó szorosan összeigazgatjuk mindhármat, és a gombóc alatt összekötjük, lehetőleg a hát színével. A farkát méretre vágjuk, papírból csőrt tekerünk, kásagyöngyökből szemet varrunk neki. Ez az alap, cifrább mintázatú tollazatnál, mint a hipszterharkály, lehet kreatív megoldásokat kimódolni.
fonalmadár készítése
Lábat 4 drótból tekerünk. Az enyémeknek az még várat magára, addig még kicsit fenn hordják a csőrüket. Emlékeztek a két tömény bűbáj fecskére a karácsonyi lényesfáról? Akad még ezen kívül ott egypár érdekesség, ide kattintva fedezhető fel.
fonalmadár fecske
Míg próbálok egy megfelelő árnyas ágat találni a jómadarak fotózásához, Hóbi boldogan, ám macskához illő rezignált arckifejezéssel napozik a kankalin társaságában. Most nem lehet vele madarat fogatni, de azért, mintha rossz lenne a kedve, hanem mert túl lusta és jóllakott.
macska kankalinnal
És aki megütközött volna a karácsony emlegetésén tavasszal, íme a természet válasza: teljes virágpompában tobzódik a fekete hunyor, alias karácsonyi rózsa.
fekete hunyor

Lényesfa

dscn1783Minden karácsony után egyszer csak eljön huszonhetedike, amikor a lelkes kézműveskedő azon kapja magát, hogy már azt tervezgeti, milyen lesz a fa jövőre. Szokás szerint megmutatom az eddig titokban tartott dizájnt. Az idei fám egészen speciális lett, adta magát a téma, többen ki is találták, ugye mi más, mint Csigamász, de még ebből is lehet ötleteket meríteni. A könyvben felbukkanó lények népesítik be a fenyő ágait, és azt kívánják, hogy a Ti álmaitok is így teljesüljenek. A valóra vált álmokért való hálaadás ez a fa (pulyka nélkül), a természet és a mesék szeretetével egységben.
Zétény rajzait használtam fel hozzá, csak az ő figurái közül válogattam, hogy egységes legyen. Ugyanígy lehet a gyerek(ek) rajzaiból nyomtatni, hungarocell-lapra ragasztani. Egyszerű, gyors módszer, de nagy örömöt lehet vele okozni. A csigák persze most mikusapiban nyomulnak, és mozgó szemeket is kaptak.
dscn1845Fonalmadarak ülnek az ágakon, természetesen természethelyes színezetben: két vörösbegy, cinke, harkály, citromsármány, veréb, ökörszem, és Maja kedvencei, ez az összebújó fecskepár.
dscn1839Még űrlények is vannak, karácsony alkalmából nem rekesztettem ki semmilyen élőlényt. Az emberiséget a kötélen suttyanó kalózok képviselik, hogy kicsit elgondolkodjunk az ember és a természet viszonyán.
dscn1850A cukorpálcákat pedig giliszták képviselik. Ezen a ponton le merném fogadni, hogy ilyen karácsonyfát még soha nem láttatok, mert én sem. Maja erre az ötletre odaítélte a Nobel-díjat. Ezúton rebegek meghatottan köszönetet, valamint a fotókért és a díszítésben nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért is. A gilik egyébként fondantból készültek, gyűrűikhez egy vágódeszkára drótot tekertem, azon sodortam meg a rudakat. A gyúrótáblán végső formájukra hajlítva még egy hetet száradtak a szekrény tetején, míg teljesen kemények nem lettek. Könnyen kezelhetők, egy baj van csak velük, Kenézt elég nagy erőkkel kell visszatartani tőlük.
dscn1840A lódarázs sem maradhatott ki a buliból, rögtön két példányban. Valószínűleg ilyennel sem találkoztatok még karácsonyfán. Ehhez megint sikerült előadnom, hogy karácsony előtt próbáltam hungarocell tojást beszerezni. El tudjátok képzelni a reakciókat.
dscn1847A könyvek mintájára kis noteszeket is gyártottam dísznek.
dscn1835A gömbök szerepében (félgömbökként) 12 katica (szigorúan nem harlekin) és 6 sötétkék ganajtúró bogár tündököl. A lakktól szó szerint.
dscn1837A csiguszok, űrlények, kalózok mellett vannak itt még lovak, cicák, pillangók, és harlekin-katicalárva-szörny is. Egy táskányi gledícsiatermést Kenézzel szedtünk hozzá, picit meg is aranyoztam őket itt-ott. Két karolópók lesben áll, Zétény szerint szépek. Lehet böngészni:
dscn1858A hipszter-harkály:
dscn1834A praktikás Betlehemet is megcsináltam, kicsit átalakítva, mert csillaghatású fóliát sehol nem kaptam. Egy szép csomagolópapírral bevont cipősdobozba került, kicsi égősorral. Ezzel kívánok további jó pihenést, és barkácsolásban gazdag, álomteljesítő, boldog új évet minden kedves Olvasónak!
dscn1786

Hajózni márpedig szükséges!

DSC00473
– Á, ez nem lehet a befejező rész! – próbált Zétény kapaszkodni az utolsó reményt adó szalmaszálba. – Hiszen még nem értek haza, és különben is, a beszélgetés kellős közepén maradt abba!
Ő vetette rá magát először a könyvhéten beszerzett és dedikáltatott Rumini kapitányra. Miután én is elolvastam, próbáltam győzködni, de talán még most sem fogadja el, hogy vége. Megértem. Feltétlen Rumini-rajongók vagyunk ugyanis, a fiúk nagyjából ezen nőttek fel. Kicsi korukban még esti meseként olvastam fel nekik az első könyveket. Szobájuk is hajókabin-stílusú, a fenti kerek hajóablak-festményt és a horgolt Ruminit korábban csináltam nekik, van is róla egy korábbi poszt. Most viszont egy olyat, de olyat kaptak, amitől még maga Kopjás Áron is belefeketedne a sárga irigységbe (vagy belezöldülne, lilulna, stb. 🙂 )!
DSC00471
Az összes kaland helyszínét összedolgozva felvittem egy nagy térképre, a régi megsárgult pergamenek stílusában. Ez lett a fiúszoba éke.
– Ide lesz, hozzánk? – csodálkozott Zétény, mikor fellógattam a falukra. – Ebben te biztos vagy?
Kenéz persze egy pillanatig sem aggódott a térkép testi épsége miatt, ő nem az az aggódós típus.
DSC00467
Jó volt közben visszaemlékezni az egyes történetekre. Néhány könyvet újra átolvastam. Egérországról csak az egérvárosi rész szerepel a hetedik könyv elején, ezért azt és még pár szigetet nekem kellett formába önteni. A széleket elkezdtem megpirózni, de nem éreztem egészen biztonságban a már félig kész munkát, úgyhogy felhagytam a veszélyes művelettel, és inkább kézzel végigtépkedtem, majd sötétbarna festékkel megszélezgettem. Teljesen égetett hatása lett.
DSCN0020
A feliratokat a “Parchment” betűtípus alapján rajzoltam meg, ami maga is pergament jelent. (Igen, néhol nehéz kivenni, de itt mindenki tudja, mi áll az adott helyen, és senki sem erről tanul olvasni.) El lehet képzelni, hány délután tartott! Nem szeretnék egy kódexrajzoló szerzetes bőrében lenni. Bár persze még sokkal inkább, mint a bociéban, akinek a bőréből a pergamen készült (merthogy mindennapi relativitáselméletünket add meg nekünk ma).
Itt persze nem borjúbőr az alap. A sima pasztellpapírt magam barnítottam foltosra a hangulat kedvéért. Iránytű is kellett:
DSC00469
Az utolsó könyv helyszínével lett teljes a térkép. Itt kicsit szívinfarktust is kaptam, mert a Rumini a fényvizeken-t újraolvasva egyszer csak azt látom, hogy Rozit két hétig vitték a baglyok délnyugatra… Hogy mi? Én meg már elkezdtem rajzolni a Kartács-tengert DÉLKELETRE! Most mi lesz, most mi lesz? Aztán kiderült, hogy az utolsó könyv ugyanezt délkeletre írja. Hohó, rajtacsípős vigyor! De persze ez cseppet sem von le a történet tökéletességéből! Talán pont egy olyan belerejtett apróság, amit csak az vesz észre, aki igazán figyel. Navigare necesse est – mondja a művelt kormányos. Jó szelet, nyugodt vizeket, és ne feledjétek, nem biztos, hogy kísértetek járnak, pláne ha erősen fogy a rágcsa!
DSCN0024

Örömködések

Pár szívmelengető dologról számolnék most be. Az első, hogy összerakós tuatarám bekerült a Praktika magazin “Mutasd meg, mit horgoltál!” pályázatán a bemutatottak közé!
DSC00423
Részletesebben ide kattintva mutatkozik be.
A másik egy ősmaradványos kő, amiből nyakláncot csináltam. Ez szerintem egy Orthoceras, egy réges-rég kihalt csigaházas polipféle megkövült emléke. De persze javítson ki, aki jobban ért hozzá, én csak annyira, amennyire egy fiús anyukának a túléléshez és némi tekintély megtartásához feltétlenül szükséges.
DSC00422
A harmadik olvasói alkotás. Mindig nagy öröm, ha mesterművekről kapok képet tőletek. Ezt a bölcsőt – és sok más gyönyörűséget – Baranyi László küldte, lombfűrésszel készítette 30 óra alatt, egy 100 éves rajz alapján, 16×16 cm nagyságú. Most a fafaragásba fog bele, így talált rám, mert a Kökénykunyhóban is megmutattam néhány hagyományos stílusban faragott saját tárgyat. Mióta azonban Maja elkobozta kedvenc snicceremet modellépítéshez, kicsit visszaestem e téren (azért van még mutatni való).
IMG_20160727_234541
Ha képet küldötök, kérlek jelezzétek írásban, hozzájárultok-e, hogy bemutassam itt, és hogy névvel vagy név nélkül. Persze legegyszerűbb, ha a Kökénykunyhó facebook-oldalra feltöltitek. Szép napot, jó alkotást, hamarosan jelentkezem, most éppen egy horgolt strandruha mintarajzán dolgozom, azzal jövök legközelebb.

Anyafal

Így, egybeírva értelmezendő a cím, bár e pillanatban különírva is igaz, épp olívás chiabattával emelem a blogolás örömeit.
Anyák napja alkalmából arra hoztam ötletet, mihez kezdjünk az évek során felhalmozódott anyák napi rajzokkal, kártyákkal. Ezt a faldekorációt ezeknek állítottam össze, hogy ne egy dobozban landoljanak a kis mézespuszedlijaimtól bezsebelt köszöntő lapok.
DSCN9508
(A német felirat nem arra utal, hogy a képet külföldről loptam volna, hanem a gyermekeim nemzetiségi oktatására.)
Tegnap végre újra kitört a tavasz, és kitört a tenyerem is. Ja kérem, aki nem figyel oda, hogy fogja az ásó nyelét! A fiúkat is befogtam a munkába. Természetesen. Hogy ne legyen erejük vitatkozni.
– Anyu, akarsz rajzot anyák napjára? – szegezte nekem a kérdést Zétény.
– Hát, inkább szedd ki azt a három szegélykövet – ugyanis egy kis virágágyás-átszervezés, -növelés volt porondon. Lehet, hogy szívesebben rajzoltak volna 🙂
Ma aztán kiderült, hogy 14 és 11 éves fiúk esetén már nem annyira működőképes az anyák napi rajz. Gyártottak ők ugyan nagy buzgalommal a nagymamáknak, de azokat eltettük a rajzos mappáikba (miután jól kimosolyogtuk magunkat), mert inkább hasonlítottak akcióképregényhez, mint megható köszöntésre. Még szakadékból kihúzás is szerepelt benne.
Számtalan lapot kaptam a pityergős óvodai és iskolai ünnepségeken. Rendezett formát öltött, és időrendbe is került mind ezen a látványos falon. Mindegyik gyerek saját szalagot kapott. A nehezebb darabok, mint a sókerámia szív, persze nem kerülhettek rá, azok eddig is külön szegen díszelegtek.
DSCF6387
A kártyák sokszínűsége miatt az alap maradjon visszafogott. Végül is az alkotásokon van a hangsúly. Fogunk egy természetes ágat (szigorúbb anyukák főzőkanállal is kifejezhetik az általuk képviselt filozófiai irányzatot a miheztartás végett). Rákötünk a gyermekeink lelkivilágához passzoló, ám egymáshoz is illő szélesebb szalagokat, amelyekre a lapokat csipeszeljük. Átrendezhető, Pöttyös szalagokat választottam, Zétényé a zöld, Majáé törtfehér, Kenézé csokibarna. Vékonyabb szalaggal felakasztjuk.
Boldog anyák napját! Sok cuppanós gyerekpusszancsot, mert az számít, nem annyira a virág.

Kollázs-varázs

Ez a romantikus rózsacsokros szalvéta nagyon el lett találva. Nem bírtam otthagyni a győri kreatív boltban. Első lendülettel húsvéti dekor lett belőle: a szekrényben elfekvő készletként lapuló 9 cm-es hungarocell tojásokat lefestettem akrillal, majd üvegfestékkel, hogy finomodjék a felülete, rádekupázsoltam két-két csokrot, háromra nagyot, kettőre kicsit a változatosság kedvéért, majd rózsaszín csipkeszalaggal körbeöleltem őket. A stiftes ragasztó jó ilyen célra, nem üt át a textilen. Ha fokozni akarjuk, egy antikoló repesztőlakkot még elbír. Némi toll és papírvirág körítéssel, no meg a horgolt tyúkokkal nagy egyetértésben díszítik az ünnepi asztalt.
DSCF6157
Továbbra is ragasztás, egy merőben más színvilágban: Zétény hazajött Bonyhádról, így most már megmutathatom a kollázsát. Sajnos ott kellett hagyni. A Glasperlenspiel (üveggyöngyjáték) német nyelvű irodalmi, földrajzi és kultúrtörténeti verseny, amelyben Zétény vette át a családi stafétabotot. Eddig Maja volt az, aki minden évben ott arcoskodott a döntőben, csak hát ugye a kor, az évek meg az idő múlása… Most nosztalgiából segített Zéténynek a kollázst elkészíteni. Egy egész szombaton át folyt a tervezés, rajzolás, ragasztás, aranyozás. Az irodalmi alkotás, amihez kapcsolódik, egy kis boszorkány kalandjairól szól, aki többek közt elégeti az összes boszorkány seprűjét. A boszitűz természetesen nem narancs, hanem félelmetes zöld lett. A figyelmes szemlélő még Trónok harca utalást is felfedezhet a műben.
DSCN0329
A húsvéti készülődés számomra alapvetően nem barkácsolást takar, sokkal inkább a kert rendbetételét a tojáskeresésre. Metszegetés, gyomlálás, végre lehet turkálni a földben. Ibolyaillat, madarak verekedése az ereszen, hátonsüt a nap, a száz aranyér dallamai (na jó, ez utóbbit igazán tudtam volna nélkülözni), és amíg az ember megtisztogat egy fél négyzetméternyi nyuszifület (a virág) a beleszemtelenkedett apró füvektől, elég jól el lehet filozofálni az élet nagy dolgairól. Mélyreható életbölcsességek születnek ilyenkor, ám aki most vár tőlem belőlük, inkább eriggyen kertészkedni.
DSCF6161
Keretszerkezetként a rózsaszín kezdéshez rózsaszín zárásul a bőrlevél virága tobzódik. Boldog készülődést!
DSCF6164