Elhavazva

karácsonyi képeslap
Ezzel a saját készítésű képeslappal kívánok minden kedves Olvasónak épp olyan boldog karácsonyt és új évet, ahogy a rajzon ez a hedonista Télapó érzi magát!
Ti is el vagytok havazva a készülődéssel? Nálunk egyelőre a “kezdetben vala a káosz” stádium uralkodik, és az a gyanúm, idén sem lesz a fa alatt az időkibővítő készülék, amit minden évben kérek. Szerencsére a képeslap ötlete már korábban megvolt, így viszonylag gyorsan elkészült. Idén “hógömböt” szerettem volna küldeni, azaz pontosabban hótéglalapot. Ehhez néhány krémsajt átlátszó tetejét eltettem, és azt ragasztottam a rajzok fölé, alatta egy kis kupac műhóval. A rajz saját, alapötlete az internetről van, de átrajzoltam, ahogy nekem tetszik. Amikor lent van a hó, Rudolf és társa a hóban gázolnak, ám amikor felrázzuk, előtűnik, hogy valójában magasan a táj fölött repülnek.
Karácsonyi képeslap

Reklámok

Háttér előtérben

A színezésben általában a háttér háttérbe szorul, ennél a képnél viszont fontos szerepet szántam neki. A leveles ágak és madarak finom motívumaival olyan hatást akartam kelteni, mintha egy művészi japán papírkivágást látnánk magunk előtt.
DSCN9960
A mintákat kékes árnyalatú világos türkizzel árnyaltam, megtartva sok fehéret. A háttérhez csokibarnát választottam, egy legalább 80%-os sötét étcsokoládé színét. Ehhez tintaceruzára volt szükség (Derwent Inktense), hogy elég kontrasztot adjon. Először a ceruzával kiszíneztem a hátteret, majd ecsettel kis vízzel feloldottam, hogy festékszerűen kitöltse a helyét. Így a színe kissé kivilágosodott, és melegebbé vált, mint egy 60%-os csoki. Mégis teltebb lett, mert a papír fehérje már nem tűnt át. Ezután, mikor megszáradt, újból rászíneztem a ceruzával, hogy mély, bársonyos hatást érjek el. Szinte érzem a számban olvadó csoki ízét… Talán azért is, mert tényleg ott olvadozik egy kocka.
A másik képen, a Bűvös erdő belső címoldalán lila ködszerű színezést adtam a háttérnek, hogy a titokzatos, mesebeli hangulatot erősítsem. Alcíme: Halvány lila dunszt.
DSCN9882
Az ágak körvonalai mentén kissé sötétebben, tőlük távolodva elhalóan árnyaltam. A kép közepén melegebb lilát, nevezzük mályvának, felül a sarkok felé kékesebbet használtam. És hogy tetszik a hipster bagoly?

Burkoltan

DSC00008
Bekötöttem a színezőkönyvem, ha van ilyened, szívből javaslom, mielőtt szétrongyolódik. Egyébként másféle puha táblás, értékesebb tartalmú könyvekkel is meg szoktam cselekedni, amiket a többi családtag is várhatóan ki fog olvasni vagy hasznát veszi, pl. nyelvtanulós könyvek. A színezőkönyvek különösen sok nyúzásnak lehetnek kitéve, én akkor kaptam észbe, mikor a vár aranyozása kicsit kezdett megkopni. A bevonat az iskolás cuccokhoz tekercsben árult matricaszerűen lehúzható átlátszó bevonó. Óvatosan kell felragasztani, de ha mégis marad benne légbuborék, az tűvel kiszúrható.
Persze előtte ki kell színezni, sőt a belső oldalakon is ott, amit lefedünk, mert ugye utólag lehetetlenség bevarázsolni a műanyag alá bármit.
A borítókép színezés után:
DSC00001
A pergamencsíkkal fogott meg először, így azzal kezdtem, aranybarnával alapoztam, majd bronzbarnával, magentával (pinkkel) és egy csepp kékesszürkével árnyékoltam. Kicsit vegyes zöldség lett a kép, ugyanis kiéltem magam a különböző zöldek kipróbálásával, a rengeteg formájú levél meg adta alá a lovat. A természet sokféleségét fejezi ki, de azt aztán alaposan. A zöldek kavalkádja dominál, akár egy tisztességes magaviseletű erdőben, de azért feldobja itt-ott a bordó, lila, bíbor, levendula és aranybarna. Leszámítva a vadrózsa természetes halványrózsaszínét és a harangvirágok bíborliláját. A hátteret halványan árnyaltam a múltkori aranyozásnál megkedvelt szicíliai sárgával, majd kis göndöröket kanyarítottam bele, hogy kicsit struktúrált hatása legyen. Talán átjön a képen.
A hátoldal egész más stílus, két egyforma fáját kontrasztos komplementer-tükörképpé alakítottam, a tavaszi zöld és a terracotta-cseresznyepiros (vagy inkább bordós) párosává. A komplementer színek az egymást kiegészítő színpárok: piros-zöld, lila-sárga, kék-narancs, amiket összekeverve szürkét kapunk. A levelek világos közepét az Artist ceruzákkal színeztem, a szegélyhez pedig az erősebb nyomot hagyó Inktense tintaceruzákat használtam.
DSC00003
A gyerekek kedvence a képen a “vérnyúl”, mert piros a szeme. Ők is bőszen színeznek, ha már egyszer a felnőttek csinálnak valamit, az nem lehet ovisoknak való dolog. Kenéz a baglyos könyvébe alkot épp piros-kék “fogaskerekeket”. És célozgatnék itt a vitorlásának szépségére is, amit ma hozott haza a suliból.
DSC00018
Legjobb hely mostanában a kerti lak, telefutva rózsával, és ha az ember el tud vonatkoztatni a füle mellett dongó hatalmas poszméhektől – hiszen azokat csak a virág érdekli, innen is tudjuk, hogy nem rossz emberek -, kellemes órákat lehet ott eltölteni. Többször még az eső ideje alatt is kint maradtam. Különben is tele a kert most rózsával, mintha maga Csipkerózsika elevenedett volna meg, ööö, akarom mondani, aludt volna el. Kedvenc futórózsám ez az angol krimiket idéző krémszínű, rózsaszín közepű, és most nyílik egy barackvirágszín tearózsa, aminek nem is rózsaillata, hanem meglepően erős, de nagyon finom, citrusos beütésű parfümillata van.
DSC00013

Nem mind arany

…de legalább fénylik. Most megcsillogtatjuk rajztudásunkat.
Újra bekukkantunk a bűvös erdőbe, egy kis színezésre. Sokan vagyunk úgy vele, hogy bár a komoly felnőtt elnézően mosolyog bennünk, azért a gyerek lelkünk nem tud ellenállni. De nem is kell! A színezés kibontakoztatja a kreatív jobb agyféltekénket, és így segít a hétköznapi feladatainkkal is jobban boldogulni. Mert amellett, hogy nő a koncentrációnk szintje, kreatívabban sokkal könnyebben találunk a problémáinkra megoldást, hisz kitágul a nézőpontunk, képesek vagyunk más szemmel nézni a dolgokat, akár átírhatjuk a játékszabályokat. És most, hogy racionális érvekkel megvédtük, azt is tegyük mellé, hogy mennyivel boldogabbak leszünk tőle. Megnyugtató, csökken bennünk a stressz. Na és az eredmény! Jó érzés létrehozni valamit, amire büszkék lehetünk. Nem baj, ha kezdetben nem úgy sikerül, ahogy szeretnéd. A tizedik kép garantáltan átütő lesz. Persze ez is olyan, hogy bele kell tenni az időt, fáradságot. Nem várhatjuk el, hogy tíz perc alatt mestermű születik, ez csak oda vezet, hogy elégedetlenek leszünk. Ha nincs sok türelmed, vegyél elő egy képet több napon át, mindig csak egy kis időre, nehogy unalmassá váljon. Nem kell arra törekedni, hogy minél előbb befejezd. A lényeg, hogy élvezd, amit csinálsz.
Rengeteg inspirációt találsz a neten, a könyvön belül váltogathatod is a technikákat, érdemes kísérletezgetni. Lehet minél több színt használni, de az is nagyon hatásos, ha két szín árnyalatait használjuk. Próbálgasd bátran, és egy pillanatig se görcsölj az eredményen.
Most azt mutatom meg, hogy lehet elérni az arany, réz felületek hatását. Nyilván nem éppen a legkifinomultabb lenne pitypangsárgával faltól-falig kitölteni, mint az oviban szoktuk. Helyette létrehozhatsz ilyen igazi, fémes-fényes arany csillogást. (Ugyan használhatsz arany zselés tollat, de az nem lesz ilyen élő.)
Az első kép az iránytű:
DSCF8028
Korábban színeztem a közepét, ma fejeztem be a hátteret. Ez egy varázslatot rejtő régimódi iránytű, számomra egyértelműen óarany. (Ez nem azt jelenti, hogy ilyennek “kell” lennie, egy cseppet sem akarlak befolyásolni, színezd olyanra, ahogy te szeretnéd.) Derwent Inktense ceruzákat használtam, ez erősebben fog, mint az alap színes ceruzák, és még az a tulajdonsága is megvan, hogy vizes ecsettel festhető, csakúgy, mint az akvarellceruza. Ebből az arany sárgájához nekem nagyon jól bevált a Sicilian Yellow (szicíliai sárga) nevű tompább, meleg sárga. Ügyeljünk arra, hogy a csillogó helyeken hagyjuk ki fehérre. Más készletekből válasszunk melegebb, okkeresebb sárgát, ha nincs, próbáljuk a citromsárgát nagyon halványan világosbarnával áthúzni. Csak semmiképp ne legyen narancsos, élénksárga. A sötétebb tükröződéseket, árnyékokat zöldesebb árnyalatú, hideg barnával húzzuk bele, ehhez jó az Amber (borostyánkő) vagy a Tan (lebarnult bőr színe). Ne legyen túl sötét a barna, az étcsoki színe már nem szerencsés, és a fahéjhoz hasonló melegebb árnyalatok sem azt a hatást érik el. Viszont ha bronzosra vágyunk, már szükség lesz rá. Az üveglapot egy kis kékesszürke halvány csíkozással érzékeltettem.
Másik képem a kastély, ez az utóbbi két nap termése. Itt a faragott kacskaringós keret adta magát, hogy bearanyozzam, és ha már egyszer a kezemben volt, azzal a lendülettel bőven jutott a tetőkre, kapura, díszfákra is.
DSCF8018
A kacskaringóknál is bizonyos részeket fehéren hagyunk, ahol meg akarjuk csillogtatni. Árnyékolunk az okkeres sárgával, aztán mélyítünk borostyánnal, csak itt apróbb felületeken, mozgalmasabban. Képzeld el először, merről jön a fény, és az arrafelé néző részek legyenek világosabbak.
– Rózsaszín kastély? – szörnyülködött Zétény, úgyhogy szürkével tompítanom kellett a falakon.
Az aranyozáshoz jól megy a bordó, és tetők patinazöldje (cédruszöld), ami az úszósapkás denevérkutyák szárnyán is visszaköszön. A borostyánlevelek ezüst erezetet kaptak, talán látszik a fotón. Nem is igazi borostyán, mert vérben forgó vörös tüskékkel védi a várat.
És ha már belelendültem, a tintaceruzákkal meghangsúlyozgattam a korábbi éjjel-nappali képet is. Ilyen lett:
DSCF8026
Egy kicsit kopottnak tűnt a többihez képest. Az eredeti színezéséhez a Derwent Artist ceruzákat használtam. Egyébként nagyon megfelelő halványabb dolgok színezéséhez, mint az ég kékje és az iránytű felhői, háttérhez, levelek világos alapszínéhez. Itt csak kiemeltem a tintaceruzával az erősebb részeket. A két megújult oldala külön-külön:
DSCF8022
DSCF8012
Jó szórakozást, kellemes kísérletezést! Ha van kedved, töltsd fel az elkészült kiszínezett képedet a facebook-oldalra.

Béká

A ház legsötétebb bugyrában, a fiúszobában már szárad a meszelés, és lassan emberi létforma számára alkalmas élettérnek kezdi álcázni magát, nehogy a Télapó/Jézuska/angyal émelyegve forduljon vissza holnap, mielőtt lepakolná az ajándékokat. Sütireceptek kiválasztva, menü eltervezve (többé-kevésbé), alapanyagok beszerezve, koncertek meghallgatva, négy adventi gyertya meggyújtva, ajándékok becsomagolva, zeneválogatás összerakva (Maja érdeme), díszek elkészítve, fáért épp elugrott a párom, a fiúk pedig megnézhetnek egy mesét pihenésképpen, miután olyan hangokat adtak ki a porszívóval, mintha magával a csillagrombolóval támadt volna nézeteltérésük. Ellenőrző lista (checklist) kipipálva, a karácsony csőre töltve, azaz repülős nyelven szólva (merthogy a szán repül, ugye) kigurult a várópontra, és várja a felszállási engedélyt. A képeslapok is eljutottak (remélem) a címzettekhez. Ezekkel kívánok minden kedves Kunyhólátogatónak, rendszeres olvasónak és idetévedőnek Boldog Karácsonyt. Meg a véghajrában acélidegzetet, mert nem baj, ha nem sikerül a süti, vagy ha valamire nem marad idő, a karácsony attól lesz tökéletes, hogy szeretjük egymást. Amikor a fa alatt bontogató gyerekek örömében gyönyörködhetünk. Semmi más nem számít. Ezen a képeslapon, ahol egy ablakon kukkanthatunk be, ezt szerettem volna megörökíteni. A hó a párkányon az idén csak itt, csak Nektek, ez is polárból.
képeslap2
Az eredeti elképzelés szerint a Télapó nézett volna be, de azt már túl soknak minősítettem. Kinyitva belépünk a szobába, és részesei lehetünk az idillnek. Saját gyerekeimről mintáztam persze az új tintaceruzákkal készült rajzot, ám kicsit kisebb korukban.
képeslap3
A fiúk egy legósdoboznak örülnek meg, Maja pedig észrevette a leskelődőt, és integet neki/nekünk.
– Azért ugye, nem ilyen lesz a karácsonyfa? – aggódott Zétény.
Hogy milyen lesz, nem árulhatom el, de karácsony után természetesen megmutatom itt.
képeslap4
Én csak azért aggódtam, hogy ugyanezt hogy fogom még néhányszor ugyanígy lerajzolni. Esélytelennek tűnt az ügy, még az is felmerült, hogy csomagolópapírból kivágott régies képet ragasztok helyette, amikor beugrott, hogy létezik technika is. Így beszkennelve és az eredetihez hasonló selyemfényű papírra kinyomtatva mindenkihez eljuthat.
Boldog kukkolást! Jaj, dehogy. Boldog Karácsonyt!
képeslap1

Egy kis éji színezés

DSCF5748
Befejeztem az első képet a Bűvös erdőben, miközben éjszakánként filozófiát, római jogot és latint hallgatok. Párom ugyanis vizsgákra készül nagy buzgalommal, hogy példát mutasson a kölköknek.
A színezés mindent tarol mostanában. Akit még nem húzott le az örvény, az talán karácsonyra talál ilyen könyvet a fa alatt, így engedjetek meg néhány tippet, egy kiinduló tízparancsolatféleképpen.
1. A stílust, a technikát és a hátteret magunk választhatjuk meg. Rengeteg megoldást lehet látni a neten, de nem tanácsolom szolgai követését egyiknek sem, mert mégiscsak a saját lelkivilágunkat kellene tükröztetni a műben.
2. Ne féljünk a színektől. Nem kell feltétlenül zöldre színezni a leveleket, barnára meg a törzset. Nem vagyunk az iskolában, már nem fog a tanító néni szemöldököt ráncolni, ha nem az ő elvárásait követjük. Elváráskövetésből sosem lesz művészet. Ha éppen rózsaszín bagolyhoz van kedvünk, akkor legyen rózsaszín az a bagoly.
3. Leginkább színes ceruzát javaslok hozzá. Filcet lehet olvasni ajánlásként, de azt garantáltan meg fogjuk bánni. A kisgyerekeknek is először színes ceruzával kell(ene) megtanulni rajzolni. Azért legyen a ceruza jobb minőségű, legalábbis fogjon (manapság már nincsenek nagy igényei az embernek). Én most a 36 darabos Derwent Artists ceruzát használtam. Vannak még jó technikák, de azokhoz csak akkor nyúljunk, ha színes ceruzával már tudunk varázsolni. Tényleg varázsolni. Később megmutatok ilyen technikákat is.
4. Nem vagyunk már 5 évesek, hogy faltól falig bemázoljuk a formát egy színnel. Érzékeltessük az árnyékolást akár egy színt halványan és jobban megnyomva, akár más színnel is belemehetünk, alapesetben feketével.
5. A színkeverés színes ceruzával is működik. Keverjünk bátran.
6. Legyenek átmenetek szépen egymásba mosódva.
7. Zöld lombokat lilával árnyékolva megnyerő hatásokat lehet elérni.
8. Ne feledkezzünk meg a háttérről sem. Legjobb pasztell színeket használni.
9. Nagyjából képzeljük el előre, mit szeretnénk látni. Az apróságok mind ahhoz igazodjanak.
10. A legfontosabb: ne türelmetlenkedjünk. Róma sem egy nap alatt épült fel. Ne az eredményt akarjuk látni minél előbb, hanem élvezzük az oda vezető utat is. Anélkül semmit sem ér az alkotás.
DSCF5751
Ezen a képen én az éjszaka-nappal változását szerettem volna megjeleníteni, mivel a két oldal gyakorlatilag egymás tükörképe, csak az állatok változnak. Középen a Hold és a Nap korongja világítja meg az elvarázsolt erdőt. A nappali erőteljes színeknek egy tompább változatát használtam éjszakára. Párom kedvence a piros fatörzsre felkúszó inda és a lila fa lombja, az enyém a bordó-sárga levélkunkor. A fiúk teljesen bezsongtak tőle, drukkoltak a színek kiválasztásánál, megcsodálták az alakuló részleteket, és természetesen ők is színezőt kérnek. Megígértem nekik, hogy ha kijön a tengeri és az állatos, akkor megkaphatják. De ilyen szépen kell ám kitölteni!
DSCF5750