Gyöngylánc

Megfogadtam, amíg be nem fejezek néhány sürgős feladatot – főleg a Csigamász könyvsorozat harmadik részét, amely első részének megjelentetésére most pályázunk, – semmiféle horgolászat nem lesz.
Aha. Na jó, csak épp egy icipicit. Fel kell hívnom nyomatékosan a tisztelt figyelmet, hogy a horgolótű bizony egy nagyon veszélyes szerszám. Nehéz letenni. Csak még ezt a kicsikét… Így esett, hogy tegnap egyszerre három projektnek láttam neki, bár van az öt is, ha volna merszem megszámolni. Úgy indult, hogy egy egyszerű karkötőt gyártottam. A világ legegyszerűbb horgolt ékszere talán, de mutatós mégis. Felfűzzük a gyöngyöket a fonalra, aztán 5 láncszem, gyöngy, 5 láncszem, és így tovább, míg egy megfelelően hosszú láncot nem kapunk, azt körbe zárjuk, és feltekerjük. Persze nem volt megállás, feltétlenül életbevágóan kell hozzá egy nyakbavaló is.

Fekete 10-es fonalra fűztem felváltva ezüst és kékesfekete gyöngyöket, fél-fél csomaggal. Ez kissé türelmet próbáló része a munkának. Öö vagyis a szórakozásnak, ugye. A karkötőhöz hatszor tekertem a kezemre, a nyaklánc 5 szálon futó történet.

Egy mozdulattal össze is lehet csavarintani az alját, az is jól áll neki.

Lenszínű 20-as fonalból és halványmályva gyöngyökből is készült karkötő, rózsával összefogva, 8 szálból.

Ehhez úgynevezett testékszert is készítettem (bár minden ékszer a testet ékíti), amit minden alatt szokás viselni, ezért ezt nem fotózom le magamon 🙂
Nyolcas formájú lánc, alsó köre a derékra kerül, hátul egy rózsát is tettem rá, mert nem lehet abbahagyni. A felső, kisebb kör pedig a nyakban mintegy nyakláncként.

Strandon fürdőruhához is jól mutat, és ennél a fonalból készültnél nem kell attól tartani, hogy elszakad. Középen egy rövid szakaszon 4 egyráhajtásos pálcával kapcsoltam össze.
A többi megkezdett munkáról legközelebb.

Ír krém

Eredetileg azt a címet akartam adni, hogy “Bél íz” 🙂
Vannak dolgok, amik a sokszor megénekelt első pillantásra a “Mindenképpdefeltétlenülhaaddigélekiskellkellkell” képzeletbeli mappába kerülnek. Ez az ékszer pont ez a kategória, mert egyszerűen gyönyörű. A neten láttam régebben, a Talking Crochet oldalon – fehérben (úgy tökéletes menyasszonyi kiegészítő lehet). Rajz nem volt hozzá, csak a 6 oldalas leírást nyomtattam ki, ami aztán megkezdte sínylődését a fiók mélyén (mert a feltétlenül kell még nem jelenti azt, hogy rögtön), talán örökre lemondva arról, hogy valaha lesz belőle valami. De nem addig a’! – kiált fel a költő. Mégis elkészült, mert hát kell, na. És ami kell, az kellve van. Kastélykoncertre terveztem felvenni legelőször, ehhez a bordó ruhához. Csakhogy a ruhából egy pillanat alatt tanulság vált arra, hogy miért is ne kapkodjunk a vasalással indulás előtt 2 perccel. Szerencsére csak térd alatt, úgyhogy levágva reinkarnálódhatott egy olyan megnyerő formában, hogy már-már arra kell gondolnom, hogy már rég meg kellett volna égetni.

A fehéret hagyjuk meg a menyasszonyoknak, az enyém natúr alapon krémfehér színkombináció. 10-es fonal, 2-es tűvel. Először kisebb tűvel kezdtem el, ahogy ékszereknél szoktam, de túl sűrű és merev lett. Az angolul kevésbé árnyaltak kedvéért (és aki bár elég árnyalt, de nem igazodik ki a rövidítések tömkelegében), lerajzoltam a mintát. Nem is fért rá egy oldalra, szóval fel kell készülni egy csöppnyi melóra. Az ír csipke alapjairól már korábban megemlékeztem itt: https://kampokezblog.wordpress.com/2013/04/20/ir-csipke/ Az alapul szolgáló íveket horgoltam natúrszínből, a díszeket krémből. A felső képen látható a felső ív, amiből 2 készül. A rózsaszín vonal mutatja a töltőfonalat. 2 szálra dolgozunk, 1. sor 117 rövidpálca, megfordítjuk. A 2. sorban a hátsó ívekbe horgolunk csak, ettől kialakul egy kis borda. Az első szembe alvószem, a többibe 115 rp, az utolsót parlagon hagyjuk. Elvágjuk a szálat, eldolgozzuk. A kis rózsaszín nyílnál csatlakoztatjuk a szálat, kihagyva az első 27 szemet. Mindegy, melyik oldalon, ugyanis szimmetrikus lesz. A másik rózsaszín nyilacskáig haladunk, ott eldolgozzuk. A végén csatlakozunk, ott újra felvesszük a töltőfonalat is, azzal együtt haladunk végig rövidpálcákkal a rajz szerint. A végeket alvószemmel rögzítsük az ív hasához, hogy zárt hurok legyen. A másik ívnél vigyázzunk, az ellentétes végén csatlakozzunk, hogy a színe szimmetrikusan alakuljon ki. Ha kész a két ív, a töltőfonalakat húzva kialakítjuk a sablon szerinti formát, összekötjük, eldolgozzuk.

Az alsó ív szintúgy 2 szálas töltőfonalon készül a rózsaszín vonal szerint. Ennek formáját sokkal könnyebb kialakítani, ha az első és 4. sort két külön töltőfonalon készítjük, csak így jóval több eldolgozandó marad a végén. Jobb ív: 1. sor 40 rp a töltőn, 2. sor 2 lsz, 1 rp, 1 lsz – 1 kihagyás, 1 rp végig, az utolsóba csak alvószem. 3. sor a rajz szerint 7 rp, 1 félp, 3 egyrh, 8 kétrh, 3 egyrh a 2 lsz ívbe. 4. sor rp-k az ívekbe, 2 lsz-be 4 rp, 3 lsz-be 5 rp, 1 lsz-be 3 rp, végül 2 rp, és csak a szálon 2 rp. Töltőfonalakkal formára húzzuk.
A bal ívnél 1-3. sor ugyanaz, aztán eldolgozzuk. A 4. sorhoz nem fordítjuk meg, a felső végéhez csatlakozunk, 2 rp csak a szálon, 2 rp az 1. 1 lsz-be, és így fordítva visszafelé, szintén azért, hogy szimmetrikus legyen a színe. A nagy íveket alvószemekkel kapcsoljuk egymáshoz, ha elfelejtettük a nagy számolásban, semmi baj, kis fonaldarabbal összekötjük, eldolgozzuk, mintha mi sem történt volna.
Elkészítjük a növényzetet, rózsából 2 db, nagy virágból 7 db, kis virágból 4 db, hármas levélből és bimbós ágból 2-2 db kell. A kis levélke hosszú nyele azért kell, mert azt átdugva záródik a nyakon. Biztonsági játékosok kis kapcsot vagy biztostűt is varrhatnak rá.

A végső válasz az ananászban

“A 2013/2014-es tanévet ezennel…” …jó ég, mi kell még, …és van ennek a gyereknek egyáltalán tornacipője?! Kinek van ideje ilyentájt horgolni?
Tegnap, a kisebbik évnyitóján megkérdezte az óvó néni (merthogy játszótéravatás okán az ovisok is műsoroztak):
– Milyen évszak van most?
– Nyár!
– És holnap milyen évszak lesz?
Bizony, kedveseim, itt a probléma, itt van az ősz, itt van újra, hogy a radai express vitte volna inkább akárhová. Indul a reggeli szendvicsgyár üzemmód, a délutáni leckevadászó üzemmóddal megfejelve. Hurrá! Ja, nem.
Nemrég a törpök megszólaltak egy hiradóban, ahol a 40 fokos hőségről szólt a tudósítás. 3 perc 43-tól Zétény és Kenéz elemzi éppen a strandolás örömeit, itt.
Most meg évnyitóra járunk, és úgy beszélünk a nyárról, mint egy halottról “nemrég még olyan jó színben volt”. Kiöltözünk, hiszen ugye az ember temetésre szépen jár. Jó lesz hozzá ez a horgolt ékszerkészlet például:

A kikerülhetelen klasszikus ananászos mintát bűvöltem most nyakpánttá, ananásszín halványsárga fonalból. A keret kagylóival csavart hatást sikerült elérni, a kagylók szélső íveibe kis bronzszínű kásagyöngyöket horgoltam bele. Ezeket persze előre fel kell fűzni. A közbülső mintaelemekre 8-8 gyöngyöt számolunk, a két szélsőben lesz egy plusz ív, így 9-9-et. Kis matekpélda így bemelegítésül a tanévre: 3×8+2×9=? (Megfejtés alul, a minta után.) 2 kis kapoccsal záródik, azokat utólag varrtam fel rá.
Az ananászok közepéből önálló mintaként fülbevalókat gyártottam, 9-9 bronz gyönggyel.

Apropó, ananász: apukám máig felemlegeti hogyanjárása történetét. Mikor pici koromban először hozott haza ananászt, sem én, sem az anyukám nem szerettük.
– Nem jó, olyan furcsa íze van – fújoltuk.
– Hál’ istennek, több marad nekem – esett neki az apukám.
Csakhogy elszúrta. Olyan lelkesen falta, hogy “nanehogymár” alapon kedvet kaptunk. Azóta nem jut neki ananász (csak ha nagyon éber).

A végső válasz: 42. Mint tudjuk az Útikalauzból.

Ikermedál

Az ikrek havának tarkaságát tükrözi ez a nyakék, kitűnő ajándék lehet ikrek jegyűek számára:

Az eredeti ötletre a Ravelry-n bukkantam edényfogó formájában. Akinek a konyhája stílusa megengedi, megcsinálhatja vastag pamutfonalból (töltettel), nekem sajnos nem fér bele. Mármint a stílus, nem egy edényfogó.
A szivárvány színeiben pompázó fonalakat használunk fel hozzá, azokból viszont kevés maradék is elég. Medálnak vékonyat, kis tűvel. Kis nyári szütyőnek vastagabbat, akkor felül hagyjunk majd szabadon egy kis részt, ahol belepakolhatunk.
Ezt a szivárvány-dolgot nem vettem túl komolyan, egyrészt mert a pirossal nem felhőtlen a viszonyom, másrészt nem azt a bizonyos büszkeséget szeretném hirdetni általa, mielőtt valaki félreértené. Ezért hát a pirosat barackvirágra cseréltem, a zöld is elég halovány, így egy vidám, nyárias koktélra emlékeztető színösszeállítást kaptam.

Kétszer kell meghorgolni a kört az alábbi minta szerint, egyszer belülről kifelé sorban a szivárvány színeivel, egyszer pedig fordítva. A kettőt összefordítjuk, majd a mintán feketével jelzett módon összehorgoljuk a keretszínnel. Nemcsak a fekete jó hozzá, fehérrel is érdekes hatást lehet elérni, vagy kísérletezzetek bátran mással is.

A hátoldal is jól mutat, ez kicsit domborúbb, és vékonyabbak a keretek. Szabadon variálható az összeállítás, lehet egyszínű is, vagy két színt váltogatva csíkos hatást létrehozni.
A pánthoz fekete láncszemsorra barack sort horgoltam, 5 lsz után egy-egy pikóval.

Piruló

– Hol vagy, Macó? – szólok ki a kertbe.
– Itt vagyok! – kiabál vissza a cseresznyefa teteje.
A mai kis cseresznyelesők éppen úgy aggatják a fülükre a páros, sőt hármas-négyes gyümölcsöket, akárcsak mi, annak idején. Ez a látvány ihletett arra, hogy ilyen mosolygós, cseresznyés fülbevalót gyártsak az idényre.

Illik a többi közé, nem?

Hagyományos hímzőfonalból horgoltam, egyrészt mert egyébként nem nagyon kedvelem a piros színt, és olyan horgolócérna épp nem volt itthon, másrészt így könnyebb, rugalmasabb és fényesebb lett a végeredmény.
Nem fagolyót horgoltam be, szintén hogy könnyebb legyen (ne húzzon Buddha-fület az a fülbevaló), hanem kis flízzel tömtem ki. Akkor már a zöldje is hímzőfonalból lett, a szárak láncszemsorból, a fordulás után vissza 3 rp kis csutkának, innen jön a levél: 8 lsz, egyik oldalon vissza 2 rp, 1 félp, 1 egyrh, 2 kétrh, ugyanabba 1 egyrh, 1 rp, visszafordulással ugyanez a sor, a levél csúcsán még egy lsz, majd alul az éren hamispálcákkal visszaosonunk a szárhoz, és befejezzük a másik szár láncszemsorát. Hát ennyi. A fonalvégeket behúzzuk a golyóba, nem bajlódunk eldolgozással. A mosoly fényfoltja egy cseppnyi fehér akrilfesték.

Létezik-e ennél megkapóbb látvány? Igen, az alsó kép. Érik már az eper is, délelőtt megszedtük. Három vödör (mintegy 15 kg), és a pociban még legalább egy. Hazafelé nagyon óvatosan kellett vezetnem, hogy a gödrök és bukkanók miatt nehogy kiboruljon a temérdek eper. Mármint a pociból. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem eperből nem lehet mértéket tartani. Van az a közgazdasági fogalom, hogy határhaszon, ami arról szól, hogy az első szelet tortáért még sokat fizetnénk, a másodikért kevesebbet, a harmadik szeletnél már fanyalgunk, a negyediknél pedig már mi fizetnénk, csak hogy ne kelljen megenni. Na, ezt a pontot az eper esetében nekem még nem sikerült megtalálni. Akármennyit betermeltem is, még mindig néz a kis piros huncut. És kacsint.
Ebből az első szedésből annyit eszünk meg így natúr módon, amennyit csak bírunk. Lekvárra, sütire majd akkor gondolok, ha már a fülünkön folyik kifelé.

Szárba szökkentő

A húsvétot kiheverve picit egy másik hobbim foglalt le, aminek szintén a csomókhoz van köze. (Akinek van kedve, találgathat.) Most arra számítottam, hogy a látogatottság az árok legmélyén bugyborékol a pocsolyában, ám legnagyobb áll-leejtésemre nemhogy, sőt!!! Köszönöm Nektek.
Legfrissebb gyártmányomat a (mostmáraztántényleg) éledő természet ihlette. Egy ékszerkészlet, íme:

Lehet, hogy meglehetősen érzékeny vagyok ökológiailag, de ez egy tájépítésznél alapfelszereltség. Így amikor megláttam ezeket a gyönyörű, barna foltos, arannyal spriccelt gyöngyöket, rögtön az életet rejtő magokat juttatták eszembe. A magok hamarosan kihajtanak, kicsi csíra bújik elő belőlük (de nem megy bulizni), majd hersegő zöld szárakat növeszt, leveleket, meg kuszán fonódó kacsokat… A mag persze elromlik ettől, de nem így a gyöngy-mag. Ily morfondírozásból bontakozott ki a nyaklánc. A magok és köztük a halványzöld horgolt inda.

Először még leveleket is hajtott, de úgy erősen emlékeztetett egy kupac salátára, hát visszabontottam. Leegyszerűsítve sokkal mutatósabb, de nem szeretnék senkit lebeszélni egy kis kísérletezésről. Minta most nincs, mivel ez elég egyszerű, kezdőknek is könnyen követhető leírva is. Olyan hosszú láncszemsort készítünk, amilyet a nyakunk köré kanyarítva megfelelőnek értékelünk, ráhúzzuk a kellő számú gyöngyöt (nálam 15), összekapcsoljuk. (Ha kisebb láncot szeretnénk, amin nem férne át a fejünk, akkor nem zárjuk, hanem visszafelé indulunk, majd teszünk bele kapcsot a végén.) A körön továbbhaladva minden láncszembe rövidpálcát kezdünk készíteni. Elosztjuk csak szemre a gyöngyöket. Az első szembejövő gyöngyöt 5 láncszemmel kerüljük, a gyöngyön túli lsz-be rp. Két gyöngy között 7 rp van, majd megint 5 lsz kerüli. (A közök szabadon változtathatóak, a kerülő lsz számát a felhasznált gyöngy mérete határozza meg.)
Díszítésként a középső gyöngy utáni 7. rp-ből visszamentem lsz-sorral az előző gyöngyhöz, odakapcsoltam, majd visszaindulás, középen a felső lsz-sorhoz egyrh, 3-as pikó, lsz-sor vissza.
Nem kell amiatt aggódni, hogy jön ki a végén, ugyanis ha elfogyott a gyöngy, csak folytatjuk a rövidpálcákkal, és az összezárás nem fog látszani. Kis, kapcsos lánc esetén jobban ki kell számítani.
Készült hozzá akasztós fülbevaló egy-egy gyönggyel, alul hármas pikóval, a maradék 7 pedig megkarkötődött, kétsorosan, kapoccsal.
Aki a megjelenésével is ki akarja fejezni, mennyire fontos neki a természet, horgolja meg magának. Érezhetően jót tesz a léleknek. A Föld napjáig (ápr. 22.) még bőven elkészül, hozzá “medvehagymaszínű” körömlakk dukál.

Szívlánc

Mit is barkácsoljunk Valentin-napra? Ilyenkor mindig kicsit értetlenül pislogok. Mégis, ki itt a célcsoport? Ugyan miért kellene giccses szivecskékkel megsorozni a párunkat? Férfiember az ilyesmit úgysem értékeli, aztán jól megsértődhetünk. Akkor már inkább rakjunk ki a tányérjára szívalakban csilisbabot például (de utána kapjon egy rendes adagot is!). Említett férfiember pedig jobban teszi, ha virágot és/vagy csokit hoz. És ezen a ponton rendre elakadok. Akkor ki barkácsoljon kinek?
Hát készítsünk magunknak valami szivecskéset, amivel megjelenésünkben is kifejezzük a nap üzenetét. Legyen az most például egy ékszerszett – meg pláne azért, mert legtöbben a horgolt ékszereket keresitek, és az ilyen nyomásnak nem tudok ellenállni.
A horgolt ékszereket vékonyabb tűvel (1,25) jó készíteni, mint az az adott fonalhoz illő lenne, mert jobb tartás szükséges. Ezt az ékszert felesleges kikeményíteni, bár nem sértődik meg. A fényképezőgépem pedig azt üzeni, hogy utálja az emilyen apró mintákat, és ő igenis sértődős.

Leírás:
Melírozott rózsaszín 10-es fonalból van, de lehet felőlem piros is, akinek az jól áll. A gyöngyöket előre fel kell fűzni, legalább egy-egy elemre valót, amíg elvágjuk a fonalat.
A fülbevaló szívéhez 1 lsz, gyöngy befogása, 1 lsz az elsővel összekapcsolva (ez belóg a szív közepébe), 8 lsz, 3 lsz-ből pikó, 8 lsz, összezárjuk. Egyik íven 15 rp, pikóba 1 rp, gyöngy, 1 rp, másik íven 15 rp, összezárás. Innen felfelé annyi láncszemet horgolunk, amekkora spirált szeretnénk. Utána vissza minden szembe 4 rp (ettől fel fog csavarodni). Már csak be kell akasztani a kampót, és kész a fülbevaló.
A nyakláncot a középső nagy szívvel kezdjük. Három pikót készítünk, mindegyikbe egy gyöngyöt fogva. Ezt egy hurokszemmel lógatjuk középre. A hurokszem, azaz a Lover’s knot készítését itt találjátok. Egy ilyen Valentin napi cucchoz úgyis jól passzol az angol neve.
Ezután 15 lsz-ből álló ívet horgolunk, pikó, 15 lsz vissza. Erre 2 rp, 2 egyrh, 2 kétrh, 5 egyrh, 15 rp, 2 egyrh, a pikóba 2 rp, és a másik íven visszafelé ugyanezt bemutatjuk.
A 2. körben az egyrh-k végéig 2 rp egy szembe, onnan 1-1 rp. Közben 3 gyöngyöt befogunk egyenletesen elosztva. A pikóba 3 rp.
A 3 körben jöhet a Lover’s knot, a csúcsoknál 3 pikó 4-4 lsz-ből. A szív csúcsához egyrh-val kapcsoljuk a találkozási pontot.
Ezen nagy szív két alsó pikójához olyan kicsi szívet kapcsolunk, mint a fülbevalóhoz készült. A felső két pikótól indulva spirálokat készítünk. Ezek végére kicsi szívet illesztünk, majd még egyet belefűzünk az elsőbe, akár a karikagyűrűk az esküvői meghívókon.
A láncot is Lover’s knot szemekkel horgoltam, két szem után kettőt csúcsba állítva, 3 pikóval, gyönggyel, kétrh-val összekapcsolva.
Na, további gyertyafényes összeborulást mindenkinek!

Virágfüzér

Ezt a horgolt nyakláncot anyukám kapta ma a szülinapjára. Karácsonyra is jó ajándékötlet lehet kamaszkorból kinőtt hölgyeknek.
A lila közepű, narancs szirmú virágoknak van egy kis csavart hatása, mivel a szirmok pálcáit elölről horgoljuk a lila pálcákra végig, alulról felfelé haladva. A lila pálcák ezért nem is látszanak. Így talán érthető alul a fotó melletti pici minta.
Hét virágot már a készítésükkor összekapcsoltam, majd lila láncszemsorral nyaklánccá zártam, delfincsattal. Csakhogy a virágok folyton helytelenkedtek, csavarodtak, ezért alul rögzíteni kellett őket. Lila láncszemsorból: 5 lsz, 5 lsz pikóvá zárva, 5 lsz, stb. Majd még egy sor jött, végül középre egy nyolcadik virág kívánkozott.

Egymásba bonyolódva

Horgolt ékszerek rajongói, mit szóltok ehhez a fülbevalóhoz? Nagyon látványos, mivel egymásba fűzött gyűrűk alkotják a közepét, akár egy szerelmi vallomás. Bonyolultnak tűnik, de egyszerűen elkészíthető, most nem is rajzolok mintát.
A szegélyét gyöngyökkel díszítettem, ezért először azokat kell felfűzni, mindkét fonalra 8-at. Vagyis mivel két fülünk van, 16-16-ot.
Rózsaszín fonallal 16 láncszemet gyűrűvé zárunk. Ebbe 36 egyrh pálcát horgolunk, beleértve az emelés 3 láncszemét.
Újabb emelés, majd 17 egyrh minden pálca fejébe, köztük 1-1 lsz. A végén 5 lsz-et készítünk, és azt magára hagyjuk.
Elővesszük a másik színt, ez esetben a bézst. Elkészítjük a 16 lsz-es gyűrűt, de úgy, hogy átvezetjük a rózsaszín gyűrűn. Erre ugyanúgy a 36, majd 18 pálcát. Az 5 lsz után most rp-vel a másik gyűrű szélső pálcájához visszatérünk, 3 lsz emelés, pikó, 1 lsz, 1 egyrh az előző kör láncszemébe, pikó a gyönggyel, stb. Minden második pikóba belefoglalunk egy gyöngyöt. Végül ugyanezt előadjuk a másik színnel is. Akasztót bele, és máris kész.

Szitakötő-invázió

Az utolsó meleg napokkal lassan búcsút vehetünk a kerítésoszlopokon megpihenő légivadászoktól is. Szeretem, ahogy az őszi napsütésben cirkálnak a fejem körül. Ők ihlették ezt az ékszerszettet.
Kisfiam szerint a horgolás a lányok legója. Tényleg néhány “alapkocka”, és bármit fel lehet belőle építeni. Ráadásul egy ilyen szitakötő elkészítése mindössze 10 percig tart. Egy erősebb reklámblokk alatt megvan.
A színeket szabadon variálhatjuk, lehet belőlük fülbevaló, bross, rávarrhatjuk ruhára, vagy bárhová, az intenzívebb színekből készült nyaklánc viszont leginkább kislányoknak való.

Leírás: A faroknál kezdjük, vagy miket beszélek, potrohnál, 12 láncszem után megfordulunk, és 1 kihagyással rövidpálcákkal végigmegyünk rajta.
Tor: 3 lsz, 3 egyszerre befejezett egyrh az utolsó rövidpálcába.
Fej: 3 lsz, 1 félpálca (azt úgy kezdjük, mint az egyráhajtásost, de egyszerre áthúzzuk az egészen).
A csápoknál kicsit csalunk, hiszen az igazi szitakötőknek nincs nagy csápjuk, csak kis szőrszerűek. Tudtátok, hogy a legősibb rovarok közé tartoznak? Olyannyira, hogy csak a látásuk jó, de se nem hallanak, se a szagokat nem érzik. Ezért nincsenek is értékelhető csápokkal felszerelkezve. Viszont most beáldozzuk a valósághűséget a cukiság oltárán. Szóval levágunk egy darab fonalat, félbehajtjuk, horgolótűvel kicsit áthúzzuk a fej elején, a hurkon pedig áthúzzuk a két véget. Jól megszorítjuk, nehogy kioldódjon.
A szárnyakhoz más szín áll jól, lehetőleg világosabb, mint a test volt. Rögzítjük a tor oldalának alján, 6 lsz, 2 háromrh egyszerre befejezve ugyanoda, 6 lsz vissza a torhoz, ott rögzítjük (alvószemmel). Ez az alsó szárny. A felső kicsit nagyobb: 8 lsz, 2 négyrh, 8 lsz.
Alvószemmel áthaladunk a túloldalra, ott fordítva megismételjük.

A fonalvégek eldolgozása után ki lehet keményíteni, főleg a farok hajlamos összevissza kunkorodni.
Legegyszerűbb keményítés: kis keményítőt (kávéskanálnyit) kevés hideg vízben feloldunk, felforraljuk míg zselés nem lesz, aztán bekenjük vele a művünket. Beigazítjuk, meleg helyen megszárítjuk.