Mézeskalács-város

Vizsgaidőszak ide, ajándékhajsza oda, nagytakarítás meg amoda, kivettem magamnak pár óra énidőt. Mert minek az ünnep, ha holtfáradtan zuhanunk be a fa alá! Új színesceruza-készletem is nagyon várta már, hogy megmutathassa, mit tud. A háttér Inktense ceruzákkal borult éjbe. Néhány este alatt kész is lett ez a meseváros a Karácsony Johannával színező könyvemben.
Így nyertem egy kis együtt töltött időt is a párommal. Hogy minőségi idő volt, nem kétséges, hiszen amíg színeztem, ő a polgárjog tételeivel – khm – “szórakoztatott”.
Ez a színező könyv mindig előkerül karácsonytájt, de elég lassan telik. Csak semmi elvárás, csak semmi kényszer. Semmit sem kell feltétlenül befejezni. Színezz pont annyit, amennyi jólesik.
A ráhangolódás a lényeg, a mese, a sütiházakkal, a színkavalkáddal, a cukorpálcákkal, a mézeskalács emberkékkel, az sem baj ilyenkor, ha túl sok. Hiszen a gyerekek csodavilágát, kíváncsi várakozását csak úgy tudjuk igazán átérezni, ha kicsit magunk is gyerekké válunk. Aki alkot, ez a csoda veszi körül. Sose nőjetek fel! Boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak.
Kattintsatok a képre, nézzétek meg nagyobb méretben, és válasszatok magatoknak ablakot, ahogy a család tagjai is tették.