Ami másodszor történik, az már hagyomány. Így jött nálunk is szokásba, hogy mielőtt egy gyerek betölti a tizennyolcadik évét, az utolsó gyerekkori karácsonyfa csak róla szól. Majának még nagy meglepetést okozott, Zétény viszont már számított rá, finoman szólva vegyes érzelmekkel várta.
– Azt hittem, béna lesz, de nem lett béna – kommentálta. Ennél nagyobb dicséret nem is kell.
Múlnak a gyermekévek, amik az utolsó gyerekkori fán felelevenítődnek. Összeválogattuk a (szerintünk) legcukibb fotóit, és nagy titokban kimásoltam egy válogatást a régi és újabb rajzaiból, pixelart műveiből. Több mint 50 kép került fel a fára, zöld kockás keretben.
Itt vannak saját gyártású képregényfigurái, a veszélyes macska és Eduárd is.
Szörnyek és babazoknik.
Az ajándékkísérő kártyákra kedvenc pingvinfigurája (Maja szerint vérpingvin) került.
Egyszer régen nagyon szeretett volna egy Toyota Yarist. Tűvé tettük érte az országot, de sehol nem lehetett kapni. Most sikerült szerezni, nagy boldogan fel is tettük a fára, viszont Zétény már nem emlékezett erre a vágyára. A Tama dobverőknek annál inkább megörült, amiket szintén a fenyőágak rejtenek.
A zöld girlandot egy olvasótáborban készítette körmöcskével. Úgy belelendült, hogy az egész gombolyagot belekötötte.
Az abszolút kedvenc, a spagetti sem maradhatott le.
A babakori tigrises fürdőszivacs és a kiságy fölött lógó házi gyártmányú formák is helyet kaptak: a gombaház, a zöld kacsa, a delfin, a napocska és a piros mozdony.
Macskáinkat mind megalkotta pixelartban.
A csúcsra a kétéves Zétényről készült karikatúra került.
Bemutatkoznak a füzeteibe pingált heftáliák és egyéb jómadarak is.
Ajándékvadászat előtt
Karácsonyi díszben a család
Testvéries grimaszok